Rendeletek tára, 1924

Rendeletek - 87. A m. kir. belügyminiszter 1924. évi 54.600. számú körrendelete, alispáni értekezletek rendszeresítéséről.

87. 54.600/1924. B. M. sa. 39a 2. Az értekezlet tagjai. Az értekezleteket lehetőén személyes elnökletem alatt szándékozom megtartani, elháríthatatlan akadály esetén a vezetésem alatt álló minisztérium egyik államtitkára fog helyettesíteni. Az értekezlet tagjai az alispánok, akiknek személyes megjelenését hivatalos kötelességükké teszem, és csak leküzdhetetlen akadély esetén engedem meg, hogy törvényes helyettesük helyettesítse őket, — tagjai továbbá a vezetésem alatt álló mir'sztérium államtitkárjai, az országos főkapitány, az államtitkári hatáskörrel megbízottak, az érdekelt ügyosztályok vezetői és helyetteseik, — végül meghívom az'értekezletre azokat a minisztériumokat, amelyeknek ügyköre a tárgyalás alá kerülő ügyekre kiterjed. Az értekezletről jegyzőkönyv készül, amely a megjelentek nevét és a tárgyalás alá vett ügyek rövid foglalatát tartalmazza. A jegyzőkönyv szerkesztőjét a vezetésem alatt álló minisztérium tagjai közül fogom kirendelni. 3. Az értekezlet tárgyai és hatásköre. Az értekezletek tárgyául szolgál minden olyan közigazgatási kérdés és ügy, amely általános érdekű, amely t-ehát valamennyi vármegyét, vagy legalább nagyobb részüket érdekli: törvények, rendeletek végrehajtásában tapasztaltak, hiányok, hézagok, kezdeményezések, ötletek, javaslatok, gondolatok, amelyeknek célja a közigazgatás megjavítása, még pedig nemcsak a szorosabb értelemben vett vármegyei igazgatás köréből, hanem a belügyi kormányzat egyéb ágaiból és a többi minisztérium ügykörébe tartozókból is. Az értekezlet határozatot nem hoz, hanem az ott kialakult vélemény alapján a minisztériumok illetékes osztályai kidolgozzák a szükségesnek vélt intézkedések tervezetét. 4. Az értekezlet előkészítése és a tárgyalás módja. A tárgyalás alá kerülő ügyeket olyan módon kell előkészíteni,, hogy a felvetett kérdések felett ne folyjon hevenyészett, terjengős, időtrabló és ez okokból célra éppen nem vezető eszmecsere. E célból a kérdés felvetője, akár valamelyik alispán az, akár a minisztériumok valamely tagja, előzetesen írásba foglalja javaslatát és megfelelő megokolással ellátja, közli aa alispánokkal és az érdekelt mir if.Ltériummal, még pedig olyan időben, hogy utóbbiaknak módjukba:' álljon magukat a kérdésről előzetesen tájékoztatni, és a/-, értekezletre már kiérett álláspontot magukkal hozni. Az ügyek előadója mindenkor az az alispán, illetőleg miniszteri tisztviselő, akitől a kérdés kezdeményezése kindult. Az előadó a maga javaslatával, és annak megokolásával együtt ismerteti azokat az észrevételeket is, amelyeket az értekezlet többi tagjai az előzetes közlés nyomán esetleg tettek. Az egyes kérdések letárgyalása után az előadó az ügyre vonatkozó összes iratokat átadja annak a minisztériumi tisztviselőnek, aki az ügy feldolgozására hivaiva van. fi célból a tárgyalás