Rendeletek tára, 1924

Rendeletek - 303. A m. kir. pénzügyminiszter 1924 évi 5.004. P. M. számú rendelete az illetékegyenértéknek az 1924—1930. évekre való új kivetéséről.

303. 5.004/1924. P. M. sz. 1271 1921. évi 40.000. számú utasítás 119—137. §-ait szem előtt tartva, — azonban a jelen rendeletben megállapított eltérésekkel és aranykorona alapon teljesítsék. (2) Az illetékegyenérték fizetésére kötelesek részéről új bevallást nem kívánok. A kiszabáshoz tehát már a meglévő bevallásokat kell felhasználni. 2. §. (1) Az illetékegyenérték alapjául a vagyontárgyaknak az 1923. év végén megvolt értéke szolgál. (2) Az ingatlanok értékéül a fentidézett törvényhely rendelkezése szerint az 1923. év végén mutatkozott, vagyis az 1922. évi földes házjövedelem vagy haszonértékalapján az 1924. évi 5.003. P. M. számú pénzügyminiszteri rendelet 3. és 4. §-ai szerint aranykoronában megállapított törvényszerű legkisebb értéket kell venni. (3) A bevallásokban foglalt ingatlanokra vonatkozóan tehát be kell szerezni — közvetlenül az annak kiállítására hivatott hatóságtól — az 1922. évi adatokat tartalmazó adóbizonyítványt. A házadó alá eső ingatlanokra vonatkozóan be kell szerezni egyúttal,, amennyiben az iratok között rendelkezésre nem áll, az 1917. évi adatokat (1917. évi házbérjövedelmet vagy házosztályadót) tartalmazó adóbizonyítványt is. (4) Amennyiben egy bevallási íven 3sak egy hatóság területén fekvő ingatlanok vannak bevallva, a szabályszerű adóbizonyítványok helyett magán az eredeti bevallási íven vagy annak hivatalból készítendő másolatán is lehet a szükséges adatokat igazoltatni. 3. §. (1) A földadó alá nem eső, beépítésre szánt telkekre (beltelkekre) nézve írásban fel kell hívni az illetékegyenérték fizetésére köteleseket, hogy a felhívásban egyenkint megjelölendő ezen ingatlanaiknak az 1923. év végén megvolt értékét 15 nap alatt vallják be, vagy^az értéknek egyesség útján való megállapítása céljából közvetlen tárgyalásra jelenjenek meg. (2) Az ilyen ingatlanok értékét úgy kell megállapítani, hogy az annak alapján kivetett illetékegyenérték a házadó alá eső ingatlanok után kivethető egyenértékösszegekkel arányos legyen. Ennél az arányosításnál az, hogy a házadó alá eső ingatlanok után kivetett illetékgyenértéket utóbb esetleg le kell szállítani a beszedett évi bér 8%-ának megfelelő összegre (7—10. §.), figyelmen kívül marad. (3) Beépítésre szántnak kell tekinteni minden földadó alá nem eső telket, amely a község (város) belső területén fekszik, ha nem állapítható meg, hogy állandóan más célra (pl. iparűzés céljára) van rendelve. Az ideiglenes lerakóhelyül, raktárhelyül, vagy más hasonló célra bérbeadott telek iparűzés céljára rendeknek nem minősíthető. 4. §. (1) A földadó alá nem eső, beépítésre szánt telkeknek az 1923. év végén mutatkozott értékét, valamint az illetékegyenérték alá eső ingó vagyonnak ugyanakkor megvolt értékét tör-