Rendeletek tára, 1924

Rendeletek - 251. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter 1924. évi 2.620. eln. számú rendelete, a m. kir. posta betegségi biztosító intézetének alapszabálya tárgyában.

986 251. 2.620/1924. ein. N. M. M. sz. Az ügyrendi kérdéseket a felszólaló és az ellenvéleményező meghallgatása után a közgyűlés szavazással dönti el. Nagyobb terjedelmű és fontosságú ügyek előbb általánosságban, azután részletekben (szakaszonkint) tárgyalhatók. Valamely tárgynak előbb általánosságbean és utóbb részletekben való tárgyalását kívánó indítvány ügyrendi kérdésnek tekintendő. 51. §. Minden közgyűlési tag mind az általános, mind a részletes vita során egyszer szólhat a tárgyhoz ; többször felszólalni csak a közgyűlés engedélyével lehet, de az indítványozót zárószó illeti,és az ügyek előadói (az ügyvezető alelnök, továbbá az igazgató, az országos főorvos vagy helyettese) felvilágosításul bármikor felszólalhatnak. A közgyűlésen a felszólalás joga csak azt illeti meg, aid az e célra kirendelt jegyzőnél nevének bemondásával előzetesen felszólalásra jelentkezett. A felszólalókat a jelentkezés sorrendjében a jegyző hívja fel. Az elnök és helyettesei véleményüket bármikor nyilváníthatják. Azokat, akik a tanácskozás rendjét zavarják, az elnök megintheti, kétszeri megintés után a szót tőlük elvonhatja, háromszori megintés után pedig az illető közgyűlési tagot az elnök előterjesztésére a közgyűlés vita nélkül nyilt szavazással egyszerű szótöbbséggel a közgyűlésből kizárhatja. Legalább harminc közgyűlési tag írásban indítványozhatja, hogy a folyamatban levő felszólalás befejezése után a vita nyilt szavazással és egyszerű szótöbbséggel bezárassék. Az elnök az e tárgyban hozzá benyújtott indítványt haladéktalanul előterjeszti. A tárgyalás alatt álló ügyhöz tartozó indítványokat a vita során szóval is lehet tenni, s ezeket az alapul fekvő üggyel kell eldönteni. Ha felszólaló már nincs, a vita bezárandó ; a vita bezárása után felszólalni nem lehet, az indítványozót azonban a vita bezárása után és a kérdés feltevése előtt zárószó illeti meg. 52. §. Ha felszólaló már nincs, és a záróbeszédeket is elmondották, az elnök szavazásra teszi fel a kérdést oly alakban, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni. Először a netáni halasztó indítványokat, azután a választmány-előterjesztését, végül a többi indítványokat kell szavazásra bocsátani. A kérdés feltevéséhez, mint ügyrendi kérdéshez lehet felszólalni. 53. §. A közgyűlés érvényes határozatát csak a közgyűlési rendes tagok legalább felének jelenlétében hozhat. Ha valamely szabályszerűen összehívott közgyűlésen a tagok nem jelentek meg határozóképes számban, az elnök a közgyűlést attól a naptól számított legalább nyolc napra, és legfeljebb tizenöt napra változatlan napirenddel elhalasztja. Az új határnap a 44. §. szerint, még