Rendeletek tára, 1924

Rendeletek - 251. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter 1924. évi 2.620. eln. számú rendelete, a m. kir. posta betegségi biztosító intézetének alapszabálya tárgyában.

976 251. 2.620/1924. ein. N. M. M. sz. Ott, ahol az intézetnek orvosa nincs, a nem intézeti orvos igénybevételéből származó orvosi költség az intézetet terheli, azonban csak a választmány által az egyes orvosi ténykedésekre előre megállapított díjtételek erejéig. 15. §. Az intézeti fogászati gyógykezelést, amely a műtéti és a konzerváló gyógykezelést foglalja magában, kizárólag tagjai számára és általában csak az általa fenntartott fogászati rendelőben vagy kijelölt fogorvosnál nyújt. A tagok a kezelési költségnek és a felhasznált anyagok árának felét az intézetnek megtéríteni kötelesek. Ahol az intézetnek fogászati rendelője nincs, a tag a műtéti és a konzerváló gyógykezelést szabadon választott orvossal végeztetheti. Ebben az esetben a tag a választmány által a kezelésért előre megállapított mérsékelt megtérítésben részesül. Fogászati gyógykezelésben a tagok családtagjai nem részesülnek. Műfokakra és műfogsorokra a tagoknak nincs igényük. 16. §. Az intézet a gyógyszereket, a gyógyvizeket és a gyógyászati segédeszközöket a beszerzési ár húsz százalékának lefizetése ellenében természetben szolgáltatja ki. Az igényjogosult az orvos által a mindenkori érvényes gyógyszerkönyv szerint rendelt gyógyszert az ár megjelölt hányadának lefizetése ellenében bármely nyilvános gyógyszertárból megszerezheti. Ha azonban az intézetnek a biztosítottak gyógyszerellátása céljából egyes gyógyszertárakkal szerződése van, a gyógyszer, sürgős szükség esetét kivéve, csak a szerződéses gyógyszertárból szerezhető be. Azokat a gyógyszerkönyvben fel nem sorolt gyógyszereket, amelyek az ár nyolcvan százaléka erejéig az intézet terhére megszerezhetők, a választmány állapítja meg. A tagok vényfüzetekkel láttatnak el, és csakis a vényfüzetbe beírt vény alapján szerezhetik meg a gyógyszereket. A vényfüzet árát, amelyet a tag megtéríteni köteles, a választmány állapítja meg. Az idegen vényen felírt gyógyszer árának nyolcvan százalékát az intézet csak beigazolt sürgős szükség esetében téríti meg. Az intézet a gyógyvizeknek és a szükséges gyógyászati segédeszközöknek természetben való kiszolgáltatását akként is teljesítheti, hogy a gyároshoz, az iparoshoz vagy a kereskedőhöz utalványt ad, akinél a beszerzés az ár húsz százalékának lefizetése ellenében történik. Az intézet annak a gyógyvíznek és gyógyászati segédeszköznek árát, amelyet nem az itt meghatározott módon szerezték be, nyolcvan százalék erejéig csakis beigazolt sürgős szükség esetében tériti meg. Az intézet választmánya megállapíthatja azokat a legmagasabb összegeket, amelyeket az intézet a sürgős szükség esetében utalvány nélkül igénybe vett gyógyvíznek és gyógyászati segédeszköznek az intézetre eső költsége fejében megtérít. Gyógyászati segédeszközként általában csak szemüveg, hasI