Rendeletek tára, 1923

Rendeletek - 64. A m. kir. minisztérium 1923. évi 8.759. M. E. számú rendelete, pénztartozás késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártérítés összegének megállapításáról. - 65. A m. kir. minisztérium 1923. évi 9.210. M. E. számú rendelete, a vasúti és hajózási vállalatok, úgyszintén a magyar királyi posta, távíró és távbeszélő alkalmazottainak betegségi és baleseti biztosításáról.

362 65. 9.210/1923. M. E. sz. seket állapíthatnak meg, az eltérések azonban a bírói és egyéb hatósági hatáskörre, illetékességre és eljárásra nem vonatkozhatnak. Az 1907 : XIX. t.-c. Î0. §-ának első bekezdésében megállapított rendelkezés a jelen rendelet hatálybalépése után csak az idézett §-ban említett, de a jelen rendelet 1. és 2. §-a alá nem eső személyekre nyer alkalmazást. A Magyar Hajózási Betegségi Biztosító Intézet (10. §.) alapszabályai a külföldi üzemeknek és alkalmazottaiknak betegségi biztosítása és járulékfizetésük, úgyszintén a külföldi állampolgárok segélyezése tekintetében az 1907 : XIX. t.-c.-ben és az ezt kiegészítő és módosító jogszabályokban megállapított rendelkezésektől eltérő rendelkezéseket állapíthatnak meg. 5. §. Az 1. §. alá eső személyeknek az Országos Munkásbiztosító Pénztárnál való balesetbiztosítási kötelezettsége szünetel mindaddig, amíg a törvény (1912 : LXV. t.-c. 42. §. utolsó bekezdése) vagy egyéb joghatályos szolgálati, illetőleg nyugdíj szabályzatuk szerint munkaadójuk üzemi baleset alapján nekik, illetőleg hozzátartozóiknak legalább az 1907: XIX. t.-c. VII. fejezetében és az ezt kiegészítő és módosító törvényes rendelkezésekben megállapított kártalanításnak megfelelő kártalanítást biztosítja. Ha a balesetbiztosításra kötelezettnek, illetőleg hozzátartozójának a munkaadó vagy az általa létesített vagy fenntartott nyugdíjintézet ellen nyugellátási igénye van, az előbbi bekezdésben említett kártalanítási követelés arra a különbözetre szorítkozik, amellyel az 1907 : XIX. t.-c. VII. fejezetében felsorolt és az ezt kiegészítő és módosító törvényes rendelkezések értelmében megállapítható kártalanítás a munkaadó vagy a nyugdíjintézet ellen fennálló nyugellátási igényt meghaladja. Az a munkaadó, aki szolgálati, illetőleg nyugdíj szabályzatát a balesetbiztosítási kötelezettség szünetelésének hatályával kívánja felruházni, köteles a szabályzatot az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak bemutatni. Az Országos Munkásbiztosító Pénztár határoz abban, hogy a szabályzatnak a balesetbiztosítási kötelezettség szünetelését megállapító hatálya van-e. A határozatot minden esetben fel kell terjeszteni a Munkásbiztosítási Felsőbírósághoz, amely az Országos Munkásbiztosító Pénztár határozatát hivatalból felülvizsgálja. A Munkásbiztosítási Felsőbíróság határozata, akár a balesetbiztosítási kötelezettség szünetelését, akár annak fennállását mondja ki, ebben a vonatkozásban irányadó az üzemek veszélyességi osztályba és arányszám alá sorozásának kérdésében, az üzemeknek járulékfizetési és a munkavállalóknak baleseti kártalanítási pereiben, amelyek közöttük és az Országos Munkásbiztosító Pénztár között, illetőleg a munkavállalók és munkaadójuk között a szabályzat hatályának tartama alatt felmerült tények alapján keletkeznek. •