Rendeletek tára, 1923
Rendeletek - 63. A m. kir. minisztérium 1923. évi 8.700. M. E. számú rendelete, az italmérési engedélyilletékeknek és szeszesital-forgalmi illetékeknek a községek (városok) részére való átengedéséről, az illetéktételeknek felemeléséről és a szóbanforgó illetékek kivetésének, beszedésének és könyvelésének újabb szabályozásáról.
63. 8.700/1923. M. E. sz. 353 63. A m. kir. minisztérium 1923. évi 8.700. M. E. számú rendelete, az italmérési engedélyilletékeknek és szeszesital-forgalmi illetékeknek a községek (városok) részére való átengedéséről, az illetéktételeknek felemeléséről és a szóbanforgó illetékek kivetésének, beszedésének és könyvelésének újabb szabályozásáról. A m. kir. minisztérium az italmérési engedélyilletékek és szeszesital-forgalmi illetékek, valamint ezek kezelése tekintetében az 1921 : IV. t.-c. és az ennek végrehajtása iránt kiadott 101.010. 1921. számú pénzügyminiszteri utasítás 1 ) (V. U.) némely rendelkezéseinek módosításául, illetőleg kiegészítéséül — a törvényhozás utólagos jóváhagyásától feltételezetten — a következőket rendeli : 1. Az állami italmérési jövedékről szóló 1921 : IV. t.-c. 2., 19. és 20. §-ai alapján kivetett engedélyilletékekből és szeszestal-forgalmi illetékekből, valamint az idézett t.-c. 33. §-a alapján kiszabott megrövidített illetékekből befolyó összegek 1924. évi január hó 1-től kezdve annak a községnek (városnak) engedtettek át, amelynek területén az illető kimérési, kis mértékben vagy nagyban való elárúsítási, vagy szeszesital-köz vetítési üzlet telepihelye van. 2. Az 1921 : IV. t.-c. 19. §-ában meghatározott és a V. U. 19. §-ában részletesebben (fix összegekben) felsorolt engedélyilletéktételek azok 200-szorosára emeltetnek fel. E szerint tehát pl. Budapest székesfőváros területén levő korlátlan kimérőkre nézve az engedélyilletéktételek: 1,000.000; 680.000; 400.000; 200.000 ; 120.000 ; 60.000 vagy 40.000 koronában, az idézett t.-o. 19. §-ának I. 3. b) pontja alá eső legkisebb községek területén lévő korlátlan kimérőkre nézve pedig az engedélyilletéktételek 160.000; 120.000; 80.000; 48.000; 32.000; 20.000 vagy 12.000 koronában határoztatnak meg. Az ekként meghatározott tételen felüli és aluli illetékek kivetésének a V. U. 19. §-ában felsorolt esetekben önként érthetőleg továbbra is helye van. 3. Az idézett t.-c. 20. §-ában meghatározott engedélyilleték és szeszesital-forgalmi illetéktételek azok 200-szorosára emeltetnek fel. E szerint tehát pl. az évi 50.000 hektoliter összforgalmat meghaladó üzlet tulajdonosa hektoliterenkint (illetőleg 100 hl. fokonkint) égetett szeszes italok után 1,000, bor után 500, sör után pedig 250 korona illetéket köteles fizetni. 4. A korlátlan kimérési engedélyek után községenkint (városonkint) fizetendő összilletékeknek az idézett t.-c. 22. §-ában *) Lásd: Magy. Rend. Tára, 1921. évf., 1309.0. Magy. Rend. Tára, 1923. I—XII. f. * 23
