Rendeletek tára, 1923

Rendeletek - 59. A m. kir. minisztérium 1923. évi 8.300. M. E. számú rendelete, polgári és büntető ügyekben a m. kir. bíróságok és ügyészségek hatáskörének és illetékességének a trianoni békeszerződéssel összefüggő szabályairól.

59. 8.300/1923. M. E. sz. 343 ügy érdemétől elkülönítve rendszerint a felek meghallgatása után, végzéssel határoz. A bíróság mellőzheti a felek meghallgatását, ha az eljárás megszüntetését valamennyien kérték, vagy ha az eljárást hivatalból a 3. §-ban foglalt valamely ok miatt kell megszüntetni. Mellőzhető annak a félnek meghallgatása is, akinek részére az idézést külföldön kellene kézbesíteni, belföldön pedig meghatalmazottja nincs. A szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent felet úgy kell tekinteni, mint aki az eljárás megszüntetéséhez hozzájárul. A felek meghallgatásához kitűzött határnap elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Ebben az eljárásban a felek személyesen, vagy ügyvéd által, vagy az 1911 :

1. t.-c. 95. §-ában megjelölt meghatalmazott által képviselve járhatnak el. Ha a félnek a megelőző eljárásban olyan meghatalmazottja volt, akinek az idézést külföldön kellene kézbesíteni, a bíróság magának a félnek kezéhez kézbesíttet, hacsak belföldön lakó meghatalmazottat nem választ. Ez a szabály nem érinti az eljárás folytatása esetében a kötelező ügyvédi képviseletre vonatkozó törvényes rendelkezéseket. 7. §. Az eljárást megszüntető határozatban a perköltség megtérítéséről intézkedésnek nincs helye. Annak a költségnek megfizetésében azonban, amelyet az eljárási szabályok szerint valamelyik félnek előlegeznie kell, a bíróság az előlegezésre köteles felet elmarasztalja. Az ügyvéd díjának és kiadásának saját felével szemben megállapítására a polgári perrendtartást (1911 :

1. t.-c.) életbeléptető 1912 : LIV. t.-c. 18. §-ában foglalt szabályok irányadók. 8. §. Az eljárást megszüntető határozat ellen nincs helye fellebbvitelnek. Az eljárás folytatását elrendelő határozat ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye a közvetlen felsőbírósághoz ; a határozat jogerőre emelkedése előtt az ügy érdemében az eljárást nem lehet folytatni. 9. §. Az 1—8. §-okban foglalt szabályokat a fellebbviteli bíróság megfelelően alkalmazza azzal az eltéréssel, hogy amennyiben a felek meghallgatása válik szükségessé, azzal az elsőfokon eljárt bíróságot, vagy pedig a felek (vagy meghatalmazottaik) lakóhelye alapján alkalmasnak mutatkozó más elsőfokú bíróságot bízhatja meg. 2. Megszűnt magyar bíróság előtt indított eljárás folytatása polgári ügyben. 10. §. Ha az eljárást olyan magyar bíróság előtt indították, amelynek székhelye Magyarországnak a békeszerződéssel meg-