Rendeletek tára, 1922
Rendeletek - 67. A m. kir. belügyminiszter 1922. évi 167.335. számú körrendelete, az 1922 : XVII. t.-c. 24. §-ában foglalt állampolgársági és illetőségi rendelkezések végrehajtásáról.
% 67. 167.335/1922. B. M. ez. 253 szükségessé tették annak szabályozását, hogy a békeszerződés életbelépésének időpontjában, azaz 1921. évi július hó 26. napján fennállott községi illetőség megállapítása abban az esetben is belföldi hatóság hatáskörébe utaltassék, ha az illető község a békeszerződés alapján Magyarországtól elszakitott területen fekszik és immár idegen állam fennhatósága alá került. Kétségtelen ugyanis, hogy a békeszerződés életbelépéséig magyar állampolgárnak illetőségi ügyében, tehát a békeszerződés életbelépésének időpontjában jogilag még magyarországi községgel fennállott közjogi viszonyában való döntés külföldi állam hatóságainak hatáskörébe nem tartozhatik, minthogy továbbá az ily illetőségi ügyeknek az 1886 : XXII. t.-cikkben foglalt szervek részéről való tárgyalása a változott viszonyok következtében lehetetlenné vált, az 1922 : XVII. t.-c. 24. §-ának első bekezdése az ily illetőségi ügyben való döntést első és egyúttal utolsó fokon a m. kir. belügyminiszter hatáskörébe utalta. Ennélfogva felhivom p 0 ^ eBt , r úr figyelmét arra, hogy ha valaki annak megállapítását kéri, hogy községi illetősége 1921. évi július hó 26-án elszakitott területen volt-e, és hogy mely idő óta — amely körülmény a 6.500/1921. M. E. sz. kormányrendelet 1. és 2. §-ában ismertetett állampolgársági rendelkezések következtében a magyar állampolgárság megszűnésének jogcíméül szolgál — úgy az ily kérvényeket a féllel felveendő és a községi illetőség megállapításához felhasználható adatokat tartalmazó jegyzőkönyv kiséretében döntés végett soron kívül terjessze fel hozzám. II. Az 1922: XVII. t.-c. 24. §-ának második és harmadik bekezdése felhatalmazza a belügyminisztert arra, hogy mindazoknak a személyeknek belföldi községi illetőségét első és egyúttal utolsó fokon megállapítsa, vagyis új illetőségi községet jelöljön ki, akiknek eddigi illetőségi községe Magyarországtól elszakittatott és akiknél optalási kérvényük elbírálása során a magyar állampolgárság fenntartása (visszaszerzése) végleg elismertetett. Hasonlókép a belügyminiszter hatáskörébe tartozik az oly magyar állampolgárok új községi illetőségének megállapítása is, akik eddigi községi illetőségüket elvesztették ugyan, de idegen állampolgárokká nem váltak, valamint azon személyek belföldi illetőségének kijelölése is, akik nyelvi és faji alapon történt optálásuk következtében szerezték meg a magyar állampolgárságot. Természetszerűleg mind a három esetben a belföldi községi illetőségnek megállapitása csak akkor válhatik szükségessé, ha az illetők magyar állampolgárságuknak e helyről történt végleges elismerésé* követő időben az 1886 : XXII. t.-c. alapján valamely belföldi községben illetőséget még nem szereztek.
