Rendeletek tára, 1922

Rendeletek - 25. a m. kir. minisztérium 1922. évi 6.000. M. E. számú rendelete, a lakásügy rendezéséről szóló 5.555/1922. M. E. számú rendelet kiegészitéséről és módositásáról.

25. 6.000/1922. M. E. BZ. 171 béremelésnek közlésétől nyolc nap alatt az illetékes bíróságtól a bér méltányos leszállítását kérheti, ha kimutatja, hogy a felemelt bér fizetése esetében üzletét fenntartani nem képes. De ebben az esetben is köteles a felemelt bért a béremelés hatálybalépésekor megfizetni, jogában állván a bíróság határozatának jogerőre emelkedése után az esetleges különbözetet visszakövetelni vagy a későbbi bérrészletbe beszámítani. Az előbbi §. negyedik bekezdésében emiitett esetekben a bérbeadó a helyiség bérét az e §-ban meghatározott mértéken felül is emelheti. Ha a bérlő e béremelést nem fogadja el, a bérbeadó a bérlő eme nyilatkozatának közlésétől nyolc nap alatt az illetékes bíróságtól a bér méltányos megállapítását kérheti. A béremelés el nem fogadása esetében is köteles azonban a bérlő a követelt bérnek az e §-ban megállapított mértékéig terjedő részét a béremelés hatálybalépésekor megfizetni. A bíróság a helyiség bérét az általános gazdasági viszonyoknak megfelelően állapítja meg. Ehhez képest figyelembe veszi elsősorban a bérlő jelenlegi és a háború előtti üzleti forgalmát és azt a körülményt, hogy a háború előtt üzleti forgalmához viszonyítva mily összegű bért fizetett a helyiségért. Ha ezek a körülmények ki nem deríthetők, a bért a helyiség különleges minőségének, a bérlő üzleti forgalmának és jövedelmének, valamint a helyi viszonyoknak figyelembevételével kell megállapítani. • Ha az üzleti célra" használt helyiség lakással együtt tárgya és az üzlet lényegesen fontosabb alkatrésze a bérletnek, az egész bérletre a jelen §. rendelkezései az irányadók, ellenkező esetben pedig a lakások bérére vonatkozó szabályok nyernek alkalmazást. Ha azonban a bérlő lakásának egy részét használja üzleti célra (pl. műhely, iroda, műterem stb.) és ha a mellékhelyiségeket (konyha, előszoba, fürdőszoba stb.) nem számítva, a lakásul és az üzleti célra használt helyiségek száma együttvéve a hármat meg nem haladja, a bér szempontjából az egész bérletet lakásnak kell tekinteni. A lakások bérére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni továbbá tekintet nélkül a helyiségek számára az ügyvédek, közjegyzők, orvosok, mérnökök, művészek és nem ipari vagy kereskedelmi foglalkozást űző más egyének által iroda, rendelő vagy műterem céljára használt helyiségekre, még ha külön bérlet tárgyát alkotják is. A vallás- és közoktatásügyi miniszter által engedélyezett magániskolák, úgyszintén a kulturális jótékonysági, népjóléti egyesületek, intézmények és társulatok bérletében levő helyiségeket a bér szempontjából szintén lakásnak kell tekinteni.