Rendeletek tára, 1921

Rendeletek - 4. A m. kir. minisztérium 1921. évi 368. M. E. számú rendelete, az úgynevezett tanácsköztársaság idejében a földbirtok szocializálásával kapcsolatban létesitett műszaki szervek működése folytán előállott tényleges helyzet rendezéséről.

12 4. 368/1921, M. E. sz. A közmunkák költségeit, illetőleg ily célra kiutalt Összege­ket azok az érdekeltek kötelesek megtériteni, akik a kérdéses közmunkát az érvényben levő jogszabályok szerint teljesíteni különben is kötelezve vagy jogosítva lettek volna, illetőleg akiknek részére az összeg kiutaltatott, vagy akiknek érdekében az ily célra kiutalt és felvett összegeket felhasználták. Amennyiben a gazdálkodó az úgynevezett tanácsköztár­saság szerveinek intézkedése folytán a gazdálkodást, mint a gaz­daság úgynevezett „felelős vezetője" maga vitte, a jelen §. 1. és 2. bekezdése ellenére is felel az 1. §-ban emlitett összegnek azért a részeért is, amelyet közreműködése nélkül, illetőleg önhibáján kivül a gazdaság céljától teljesen idegen célra fordítottak, kivéve az összegnek azt a részét, amelyre nézve bizonyitja, hogy kezéhez vagy rendelkezése alá nem folyt be, vagy hogy az úgynevezett tanácsköztársaság szervei által gyakorolt kényszer folytán volt kénytelen a gazdaság céljától teljesen idegen célra fordítani. Az előbbi bekezdést megfelelően kell alkalmazni, ha a gaz­dálkodó társa, hozzátartozója vagy alkalmazottja vitte a gazdál­kodást, kivéve, ha a gazdálkodó bebizonyítja, hogy ezek a kérdéses összeg felhasználása tekintetében utasításával ellenkezőleg jár­tak el. Ha az úgynevezett tanácsköztársaság szervei a gazdaság vezetését más úgynevezett „felelős vezető''-re bízták ugyan, de a gazdálkodást tényleg mégis a gazdálkodó vitte, akkor minden körülmény mérlegelésévei esetenkint kell megállapítani, hogy a gazdálkodót lehet-e akként felelősnek tekinteni, mintha a gaz­daságnak felelős vezetője ő lett volna. Ha a gazdaság céljától idegen célra felhasznált összegnek ellenértéke a gazdaságban megvan, azonban onnan állagának sé­relme, jelentékeny értékcsökkenés vagy aránytalan költség nélkül el nem vihető, gondos mérlegelés alapján a méltányosság és & közgazdasági érdekek szem előtt tartásával kell megállapitani, hogy mennyiben legyen a gazdálkodó mégis felelős. 3. §. Ha a 2. §. alapján a gazdaság haszonélvezője vagy haszon­bérlője volna köteles az 1. §-ban emiitett költségeket és összegeket megtériteni, de igazolja, hogy annak ellenértéke neki a haszon­élvezet vagy haszonbérlet tartama alatt gondos gazdálkodással sem térülhet meg, azonban az ingatlanon foganatosított beruházás hasznos volt, 9 annak folytán az ingatlan értéke vagy a gazdaság hozadékképessége a haszonélvezet vagy haszonbérlet lejártát kö­vető időre kiterjedőleg is emelkedett, a 8. §-ban emiitett hatóság állapítja meg, hogy a kérdéses költségek és összegek mennyiben terheljék a haszonélvezőt (haszonbérlőt) vagy a tulajdonost.

Next

/
Thumbnails
Contents