Rendeletek tára, 1921

Rendeletek - 137. A m. kir. belügyminiszter 1921. évi 44.700. számú körrendelete, a »Magyar Kivándorlókat és Visszavándorlókat Védő Iroda« elnevezés alatt létesülő társadalmi szervezetről.

532 137. 44.700/1921. B. M. sz. 137. A m. kir. belügyminiszter 1921. évi 44.700. számú körrendelete, a »Magyar Kivándorlókat és Visszavándorlókat Védő Iroda« elnevezés alatt létesülő társadalmi szervezetről. A Magyarországra nézve évtizedek óta oly szomorú jelentőséggel bíró kivándorlási kérdés a világháború befejeztével még sokszorta nagyobb jelentőséget nyeri. A világgazdaságban beállott válság következtében főleg tengerentúlra kivándorlóit honfitársaink egy része hazafelé megindult, mások a háború okozta elégedetlenség és egyéb okok folytán itthon ragadnak vándorbotot. Két, méreteiben igen hatalmasnak látszó vándormozgalom indult meg ilyetén, és felette kétesnek látszik, hogy melyik fog számban felette állni a másiknak, pedig a területre nézve megcsonkult országra újabb csapásként nehezednék a lakosságban* a vérben történő veszteség. Mindent el kell követnünk ennek folytán, hogy egyrészt a kivándorlást a legcsekélyebb számra redukáljuk, viszont a visszavándorlást oly mederbe tereljük, illetőleg a visszavándorlókat oly körülmények közé juttassuk, hogy itthonmaradásuk állandó jellegű legyen. Ezen kétféle "tevékenységi téren sajnálatosan mulasztások történtek. A Kivándorlási Tanács már a háború második évében reá mutatott arra, hogy ezen óriási problémának megoldására a kezdő lépéseket haladéktalanul meg kell tenni, mert minden késedelem, amelyet a több évet igénylő munkatervezet keresztülvitele szenved, társadalmi katasztrófára vezethet. Amit már akkoriban megkezdett munkával elkészíthettünk és megalapozhattunk volna, mindazt ma, ha ce m is tudjuk, már csak az idő rövidsége miatt is egészen pótolni, igen nagy erőfeszitéssel, talán némileg mégis helyre bírjuk hozni. Erre azonban társadalmi tényezők válvetett közreműködése szükséges. Már több mint egy évtizeddel ezelőtt, a kivándorlásról szóló újabb törvény, az 1909 : II. t.-cikk megalkotásánál az akkori belügyminiszter a Kivándorlási Tanácsot a régi, az 1903 : IV. t.-cikk rendelkezéseitől eltérőleg nem mint túlnyomó részben hivatalnokokból alakított testületet, hanem mint társadalmi alakulatot kívánta megszervezni. A törvény kezdeményezője ugyanis abból indult ki, hogy ezen, az országra nézve évek óta rendkívüli horderejű kérdés megoldásában a társadalomnak is közre kell működnie, mert azt pusztán hivatalnoki kar segítségével megoldani nem lehet. Ennek megfelelőleg azután az akkori belügyminiszter a Kivándorlási Tanácsnak meglehetős széles hatáskört óhajtott biztosítani, és a törvény végrehajtási utasításában úgy intézkedett, hogy a Kivándorlási Tanács kapcsolatot tartson fel a külföldi magyar egyesületekkel, külföldi gócpontokon hazafias magyar egyesületek létesítését elő-