Rendeletek tára, 1921
Rendeletek - 136. A m. kir. belügyminiszter 1921. évi 40.139. számú körrendelete, a halasztást nem tűrő sürgős esetekben házhelyek kijelöléséről és kishaszonbérletek alakitásáról szóló 1920 : XXIX. t.-c. végrehajtásánál észlelt késedelemről.
530 136. 40.139/1921. B. M. sz. A pénzügyminiszter úrral e tárgyban folytatott tárgyalások alapján értesítem alispán urat, hogy ez a kérelem elvi okokból nem teljesíthető. A vármegyei díjnokok részére megállapított ideiglenes pótlék ugyanis ellenértéke árasak az illetménytöbbletnek, amelyet a hasonló szolgálati idővel és iskolai végzettséggel biró állami díjnokok az által nyertek, hogy az 1919. év elsohónapjaiban végrehajtott statusrendezések alkalmával a XI. fizetési osztályba irodasegédtisztekké, illetőleg kezelőkké neveztettek ki. Ilyen kinevezésben azonban azok az állami díjnokok, akik hat évi díjnoki szolgálatukat csak 1919. évi január hó 1-je után töltötték vagy töltik be, nem részesülhettek, illetőleg nem részesülhetnek. A statusrendezés elmaradásáért tehát nem részesíthetők pótlékban a most említettekkel azonos helyzetben levő vármegyei díjnokok, akiknél nem lehet kárpótlásról szó, mivel az Övéknek megfelelő szolgálati időt betöltött állami díjnokok helyzetét a statusrendezés nem javitotta. Budapesten, 1921. évi május hó 28-án. A miniszter helyett: Dr, Ladik Gusztáv s. k. államtitkár. 136. A m. kir. belügyminiszter 1921. évi 40.139. számú körrendelete, a halasztást nem tűrő sürgős esetekben házhelyek kijelöléséről és kishaszonbérletek alakításáról szóló 1920 : XXIX. t.-c. végrehajtásánál észlelt késedelemről. A földmívelésügyi miniszter úrhoz benyújtott nagyszámú panasz szerint a halasztást nem tűrő sürgős esetekben házhelyek kijelöléséről és kishaszonbérletek alakításáról szóló 1920 : XXIX. t.-c. végrehajtása sok helyen igen lassan, zökkenéssel halad előre, sőt itt-ott még meg sem indult. Sok panaszos ezt jórészt annak tulajdonítja, hogy a közigazgatási hatóságok az emiitett törvény végrehajtása körül reájuk háruló feladatkört nem kezelik a kérdés nagy horderejéhez mért gonddal és megértéssel. Ismerve a közigazgatási hatóságok és tisztviselők (elöljárók) kötelességtudását, meggyőződésem, hogy ez a panasz általánosságban nem lehet helytálló, és arra csak néhány elszigetelt eset adhatott okot. De a törvény ereje és a hatóságok iránti bizalom szempontjából még azt is lehetetlenné kell tenni, hogy e téren a közönség csak szórványosan is mulasztásokkal találkozhassék.