Rendeletek tára, 1921

Rendeletek - 118. A m. kir. belügyminiszter 1921. évi 7.191. számú körrendelete valamennyi törvényhatóság közönségéhez, a törvényhatóságok politikai jogkörének helyes értelmezéséről.

490 118. 7.191/1921. B. M. s*. Tekintettej arra, hogy egyes törvényhatóságokban a 7.041. M. E. számú rendelet 5. §-ának értelmezése és mikénti végrehajtása tekintetében kételyek merültek fel, félreértések elkerülése végett a pénzügyminiszter úrral egyetértőleg értesitem alispán urat, hogy a 66.015/1920. B. M. sz. körrendeletem nem érinti a> most hivatkozott kormányrendelet 5. §-ában foglalt rendelkezéseket és ennek következtében — amennyiben eddig más eljárás követtetett volna — mindazoknak a községi és körjegyzőknek és egyéb községi alkalmazottaknak, akik alapilletményeiket akár egészben, akár csak részben is földhaszonélvezetben, vagy terményjárandóságokban élvezik, már a legközelebbi esedékesség időpontjától kezdve a 7.041. M. E. számú rendelet 1. §-ában megállapított havi drágasági segélyösszegeknek csak a felét lehet kiutalványozni. Amennyiben esetleg a rendelet téves értelmezése következtében egyeseknek, akiknek a havi .drágasági segély csak a fele részében jár, a havi drágasági segély teljes összege folyósittatott és fizettetett volna, a johiszeműleg felvett segélyösszegeknek visszatérítésétől eltekintek. Budapesten, 1921. évi január hó 22-én. A miniszter rendeletéből: Tersxtyánszky s. \. h. államtitkár. A m. kir. belügyminiszter 1921. évi 7.191- számú körrendelete valamennyi törvényhatóság közönségéhez, a törvényhatóságok politikai jogkörének helyes értelmezéséről. Amikor a destruktív elemek rombolásai következtében a biztos megsemmisülés útjára került nemzet öntudatra ébredt : az u. n. proletárdiktatúra bukása után közmeggyőződéssó váh% nogy egységessé, erőteljessé kell tömöríteni, és minden romboló törekvéssel szemben sikeres ellenállásra kell megszerveznünk a polgári társadalmat. Nem volt nézeteltérés abban, hogy a nagy feladatra való szervezkedés sikerének első előfeltétele : a törvényes tekintélyek uralmának helyreállítása. Erre az egyedül célhoz vezető elvi álláspontra helyezkedett a nemzet akaratából egybegyűlt nemzetgyűlés is az 1920:1. törvénycikk megalkotásával. Ez az ideiglenes jellegű törvény — ugyancsak ideiglenes hatállyal — megszervezte a végrehajtó hatalom legmagasabb törvényes tekintélyét : a kormányzói mél-