Rendeletek tára, 1921

Rendeletek - 111. A m. kir. minisztérium 1921. évi 11.090. M. E. számú rendelete, a ú. n. népköztársaság s az ú. n. tanácsköztársaság idejében a törvényhatóságokban és a községekben hatalmat bitorolt közigazgatási jellegű szervek működéséből felmerült és a kapcsolatos jogviszonyok rendezéséről.

111. 11.090/1921. M. E. sz. 343 A törvényhatóság vagy a község nem támadhatja meg, és köteles teljes névértékben elismerni azt a fizetést, amelyet az úgynevezett tanácsköztársaság idejében részére az állampénztárból vagy az államkincstár terhére közvetlenül vagy közvetve végkiegyenlitésként, résztörlesztésként, előleg címen vagy más hasonló címen az államkincstárnak vagy a volt közös hadügyi igazgatásnak oly tartozására teljesítettek, amely a törvényhatósággal vagy a községgel szemben már az úgynevezett tanácsköztársaság ideje előtt is fennállott. 5. §. A törvényhatóság és a község az olyan hitelösszeget, amelyet részére az úgynevezett tanácsköztársaság idejében pénzintézet vagy bármely más harmadik személy folyósított, az 1919. évi augusztus hó 7-ikétől járó 5°/o-os kamattal együtt köteles visszatéríteni. Nem lehet követelni a visszatéritést, ha a törvényhatóság vagy a község bebizonyítja, hogy a felvett összeget a közigazgatás törvényszerű céljától és rendeltetésétől idegen célra fordították, kivéve, ha az ily összeg felhasználásával a törvényhatóság vagy a község egyébként gazdagodott. Ha a törvényhatóság vagy a község részére többen folyósítottak hitelt, s nem lehet megállapítani, hogy ezekből az összegekből egyenkint mennyit forditottak idegen célra, azt az összeget, amelyet a törvényhatóság vagy a község az előbbi bekezdés értelmében megfizetni nem köteles, a hitelezők között a felvett öszszegek arányában kell felosztani. Ugyanily aránylagos felosztásnak van helye abban az esetben is, ha nem lehet megállapítani, hogy a törvényhatóság vagy a község a többi részről folyósított összegekből egyenkint mennyivel gazdagodott. 6. §. Amennyiben a jelen rendeletből vagy az 1919. évi augusztus hó 7. napja után az úgynevezett népköztársaság és az úgynevezett tanácsköztársaság tényeiből előállott tényleges helyzet rendezése tárgyában kiadott jogszabályokból más nem következik (pl. közszállitások, közmunkák stb.), az úgynevezett népköztársaság vagy az úgynevezett tanácsköztársaság idejében közigazgatási szinezettel eljárt törvényellenes szervek és közegek által kötött ügyletekből s egyéb jogi tényeikből, cselekményeikből és mulasztásaikból folyólag a törvényhatóságok és a községek csak annyiban felelősek, amennyiben a számadás végeredménye szerint gazdagodtak, viszont a törvényhatóságok és a községek jogosultak visszakövetelni a pénztárukból kiutalt mindazokat az összegeket, amelyekkel harmadik személyek jogtalanul gazdagodtak.