Rendeletek tára, 1921
Rendeletek - 59. A m. kir. minisztérium 1921. évi 6.270. M. E. számú rendelete, a mezőgazdasági haszonbérletekkel kapcsolatos ujabb rendelkezésekről.
216 59. 6.270/1 Ml. M. E. s». haszonbér felemelése tárgyában hozott határozatában is megállapíthatja. Elállásnak nincs helye végül akkor sem, ha a haszonbérbeadó az elállásról szóló értesítés vételétől számított 15 napon belül a biróságnál bejelenti, hogy megelégszik az eredetileg kikötött haszonbér 100°/°-k a l való emelésével. Az elállás jogi következményeit, így különösen azt is, hogy mennyiben legyen köteles a haszonbérbeadó a haszonbérlet időelőtti megszűnése okából megtéríteni a haszonbérlő által a haszonbérletbe az okszerű gazdálkodásnak megfelelően és jóhiszeműen befektetett hasznos beruházásoknak még meglevő azt az értékét, amely a haszonbérlőnek a hátralevő haszonbérleti évek alatt különben megtérülne, a bíróság állapítja meg, és a 100%-on túlmenő emelés tekintetében hatályon kívül helyezi a haszonbér emelése tárgyában hozott határozatit is. Ezt a határozatot a bíróság (még pedig ha vegyes bíróság járt el, annak elnöke) a haszonbér 100°/o-ánál túlmenő emelés tekintetében hatályon kívül helyezi akkor is, ha a haszonbérbeadó az előbbi bekezdés szerint bejelenti, hogy megelégszik a haszonbér 100°/o-kal való emelésével. Ha a bíróság az alhaszonbérek emeléséről a haszonbér emelése után külön határozatot hoz, azt a határidőt, amelyen belül a haszonbérlő a haszonbér emelése miatt a haszonbérlettől elállását bejelentheti, az alhaszonbérek emelése tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani. Ilyen esetben a határidőt a biróság (vegyes biróság elnöke) a haszonbérlő indokolt kérelmére egy ízben meghosszabbíthatja. A biróság a felek meghallgatása után minden számbajövő körülmény gondos mérlegelésével legjobb belátása szerint állapítja meg, hogy az alhaszonbérbeadó haszonbérlőnek és az egyes alhaszonbérlőknek a haszonbér vagy alhaszonbér emelése okából elállása közös megegyezésük esetén kívül is mennyiben engedhető meg, és hogy ha nem mindegyikök áll el a haszonbérlettől, az elállás megengedése következtében miként alakul a jogviszony a haszonbérbeadó, a haszonbérlő és az el nem álló alhaszonbérlők között, végül, hogy elállás esetében a hasznos beruházások meglevő értékének megtérítésére a haszonbérbeadó az előző bekezdés szerint mennyiben kötelezhető. Nincs helye elállásnak annak részéről, akire nézve az elállást a jelen §. szerint gátló okok valamelyike fennforog, azonfelül különösen az alhaszonbérbeadó haszonbérlő részéről még akkor sem, ha a felemelt haszonbért és a haszonbérlőnek a haszonbérlettel kapcsolatos költségeit az el nem álló alhaszonbérlők által fizetendő alhaszonbérek fedezik. Azt, hogy elállásnak nincs helye, kérelemre a biróság ilyen esetben is megállapíthatja már a haszonbért (alhaszonbért) emelő határozatában. Ha az előző bekezdések eseteiben a megtérítés összegére nézve az érdekeltek meg nem egyeznek, vagy ha a haszonbérlet
