Rendeletek tára, 1921

Rendeletek - 314. A m. kir. pénzügyminiszter 1921. évi 130.000. számú rendeletével kiadott utasitás az 1921 : XXXIX. t.-c.-nek az általános forgalmi adóról szóló III. fejezete végrehajtása tárgyában.

1522 314. 130.000/1921. P. Ü. M. sz. folytatnak, ebből származó bevételeik forgalmi adó alá esnek még akkor is, ha ezek a bevételek közcélra avagy jótékonycélra fordíttatnak is. Az általános forgalmi adó tárgya. 14. §. Az általános forgalmi adó tárgya az önálló kereseti (ipari. kereskedelmi, vállalati) tevékenység körében történő áruszállítás vagy munkateljesítés (T. 30. §. 1. bekezdés). Í5. §. (í) Áruszállítás alatt ingó testi dolog visszterhes elidegenítését kell érteni. Ez a fogalom fedi tehát az egész gyáripart, a kereskedelmet és végül az olyan ipart, amely a munka mellett magát a feldolgozandó anyagot is szolgáltatja. Az adókötelezettség szempontjából szükséges, hogy az elidegenítésre kerülő dolog ingó ós testi legyen, és továbbá hogy az elidegenítés visszterhesen történjék (T. 30. §. 2. bekezdés). (a) Nem esik tehát általános forgalmi adó alá az ingatlanok átruházása, sem pedig azok bérbe-, illetve haszonbérbeadása. Ez utóbbit a törvény 27. §-ának 15. pontja (U. 21. §. 15. pontja) a forgalmi, adó alól kifejezetten is mentesiti. (3) Ép így nem tárgya az általános forgalmi adónak a jogok (jogosítványok) átruházása sem, minthogy ezek nem testi dolgok. (4) Az ingatlanok és a jogok átruházását ki kellett kapcsolni az általános forgalmi adóból már azért is, mert ezek a vagyonátruházás- és okirati illeték révén, — más formában ugyan — de tényleg forgalmi adóval már meg vannak róva, és mert az ingatlanok és a jogok átruházása, csekély kivételtől eltekintve, rendszeres kereseti tevékenység tárgya amúgy sem szokott lenni. (Ű) Abból, hogy az átruházásnak visszterhesnek kell lennie, következik, hogy míg az ingyenes átruházás (az ajándékozás) nem esik általános forgalmi adó alá, addig az átruházás adóköteles mindazokban az esetekben, amidőn adásvétel, csere vagy más kétoldalúan kötelező jogügylet alapján történik. (e) Az adóköteles átruházással egyértelmű az is, ha az átruházd és a megszerző fél között a tulajdon átruházására vonatkozó megállapodás létrejött ugyan, de az új tulajdonos a megszerzett tárgyat bármely okból továbbra is az átruházó birtokában hagyta. így például az esetben, ha a kereskedő a gyárostól selyemárúkat vásárolt, de azokat egyelőre a gyáros raktárában hagyja, ez után az átruházás után tartozik a gyáros a forgalmi adót leróni, és nem hivatkozhatik arra. hogy az árú még mindig az ő birtokában van. (7) Ha pedig az. akinek eddig az árú csupán birtokában volt