Rendeletek tára, 1921

Rendeletek - 308. A m. kir. pénzügyminiszter 1921.évi 101.010. számú rendelete, utasitás az állami italmérési jövedékről szóló 1921 : IV. t.-c. végrehajtásáról.

308. 101.010/1921. P. U. M. sz. 1371 pitani. Ilyen esetekben azonban különös gondot kell forditani arra, hogy ez a megállapítás az indokolt mértéket meg ne haladja. Ha a megállapítani szándékolt ílletékösszeg az első osztályú törvényes illetéktétel négyszeresét meghaladná, ebben az esetben a kivetési határozat kikézbesítéséhez a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulását kell — tüzetesen . indokolt jelentéssel — kikérni. Amennyiben valamely üzletnek luxusüzletté minősítése tekintetében kétely merülne fel, az illetékes kereskedelmi és iparkamara véleménye kikérhető. A létszámba be nem tudott engedélyek, valamint a fogyasztás korlátolt mérvénél fogva rendes kimérésnek nem tekinthető üzletek után kivetendő illetékek mérve tekintetében a pénzügyigazgatóságnak csakis abban az esetben kell a törvény 19. §-ának utolsó előtti bekezdése alapján a pénzügyminiszter utasítását kikérnie, ha az illetéknek törvényes tételeken alul való megállapítása mutatkozik indokoltnak és szükségesnek. A vásárokat látogató sütögetők (lacikonyhások), mézeskalácsosok és más hasonló iparosok engedélyei után az évnegyedenkint előre esedékes évi engedélyilletéket a forgalmi adatok összegyűjtésének mellőzésével kell kivetni, és pedig ha a szóbanforgó engedély csak 1—2 község vásáraira szól, a korlátlan kimérőkre vonatkozólag megállapított 7-ik, ha 3—5 községre szól, a 6-ik, s *ha 5-nél több községre szól, az 5-ik osztálynak megfelelő illetéktétel alkalmazásával. Ha az engedély hetivásárokra is, avagy csak ezekre szól, ebben az esetben az engedélyilletéket egy osztállyal magasabb tételben kell megallapitani A jelen bekezdésben emiitett engedélyek után kivetendő illetékek mérve tekintetében nem az engedélyes lakóhelye, hanem az engedélyben megjelölt vásártartó helyek közül az a község az irányadó, amely a törvény 19. §-ának, illetőleg jelen szakasznak I. 1., 2. és 3. pontjai közül a legmagasabb illetéktéíelek alá esik. (Pl. Ha egy püspökladányi lakosnak az engedélye Debreczen város s ezenkívül még 3 kisebb község országos vásáraira szól, évi 200 korona engedélyilletéket kell kivetni, de ha ugyanez az engedély az előbb említett helyiségek valamelyikének hetivásáraira is szól, évi 400 korona engedélyilleték vetendő ki). A katonai csapatokat kisérő markotányosok részére adott engedélyek után az engedélyiiîètéket a rendes kivetési eljárás mellőzésével évi 100 koronában kell megallapitani. Azokra a bortermelőkre nézve, akik sajáttermésű boraik poharazására, utcára való kimérésére vagy kismértékben való elárusitására nem egé^z- ' évre, hanem csak az év bizonyos meghatározott részére nyertek engedélyt, az engedélyilleték a IV., VI. és VII. pontok alatt meghatározott évi illetéktételeknek — a kimérés, illetőleg elárusitás engedélyezett időtartamával arányban álló — megfelelő hányadában, de legalább is egy negyed évre eső részében állapítandó meg és írandó elő. Ilyen esetekben azonban gondoskodni