Rendeletek tára, 1921

Rendeletek - 308. A m. kir. pénzügyminiszter 1921.évi 101.010. számú rendelete, utasitás az állami italmérési jövedékről szóló 1921 : IV. t.-c. végrehajtásáról.

1350 308. 101.010/1921. P. ü. M. 82. alatt törvénytelen intézkedések folytán olyan anyagi kárt szenvedtek, amelynek következtében létfenntartásuk feltételeit elvesztették, s végül 12. azoknak, akik 1918. évi november hó 1. napja előtt legalább félévig megszakítás nélkül a harctéren arcvonalbeli katonai szolgálatot teljesítettek. II. Az italmérési engedély a fenti 1 —12. pontokban felsorolt személyekre nem feltétlenül megillető jog, hanem csupán kedvezmény, amelyet csak kérni lehet, s amelynek megadása tekintetében a pénzügyi hatóságok — az üzleti helyiség alkalmas voltának, folyamodó megbízhatóságának és a jelen utasitás 8. és 13. §-aiban emiitett szempontoknak mérlegelésével, korlátlan kimérési engedélyek kérelmezése esetében pedig ezenkívül még a fentemiitett elsőbbségi igények lehető figyelembevételével — felelősségük tudatában határoznak. A fent megállapított elsőbbségi sorrendet a pénzügyi hatóságok ezek szerint csak a lehetőséghez képest kötelesek betartani, s így abban az esetben, ha az előző bekezdésben emiitett körülmények ezt indokolttá teszik, az elsőbbségi sorrendtől el is térhetnek. [Pl. Ha egy önhibáján kívül munka nélkül álló hazafias munkás (I. 8. pont) valamely község élénk forgalmú főutcáján lévő jól berendezett korcsmaüzletre kér engedélyt, amelynek kiadását a közszükségleti szempontok megkívánják s ezzel szemben egy 80°/o-os hadirokkant (I. 4. pont) a község szélén lévő egyszerűen berendezett s a fogyasztóközönség érdekeit kevésbé szolgáló korcsmaüzletre kéri az engedély kiadását, a rendelkezésre álló engedélyben az előbbit kell részesíteni, ha az engedélyesek személyére nézve előirt feltételeknek minden tekintetben megfelel]. Kis- és nagyközségekben a 20.000 leieknél kevesebb lakost számláló városokban a fogadó-ipar űzéséhez a képesítés kimutatása — a törvény 14. §-a értelmében — abban az esetben nem szükséges, ha az iparűző által tulajdonul vagy bérben bírt fogadóépületben a szállóvendégek befogadására szolgáló vendégszobák száma a tizet meg nem haladja (T. 14. §-a). 15. §. I. Az égetett szeszes italok nagyban való eladására jogosító engedély csakis olyan — a jelen utasitás 8. §-ának I. 1. a—d) és 2. g) pontjaiban meghatározott előfeltételek fennforgását igazoló — személyeknek adható : a) akik rendes kereskedelmi könyveket vezetnek és alávetik magukat annak, hogy a pénzügyi, törvényhatósági, községi és rendőri közegek úgy e könyveket, mint az alábbi II. pont értelmében vezetendő árújegyzékeket szabadon megtekinthessék, és üzleti helyiségeikbe (raktáraikba, pincéikbe) bármikor bemehessenek az. ellenőrzés gyakorlása céljából, illetőleg abból a célból, hogy az ital-