Rendeletek tára, 1921

Rendeletek - 308. A m. kir. pénzügyminiszter 1921.évi 101.010. számú rendelete, utasitás az állami italmérési jövedékről szóló 1921 : IV. t.-c. végrehajtásáról.

1348 308. 101.010/1921. P. U. M. sz. leg bármilyen okból megszűnt ilyen engedélyek helyébe akár a volt üzlettulajdonosok, akár mások által kért engedélyek ; g) a törvény 13. §-ának utolsóelőtti bekezdése alapján a közérdek által indokolt, vagy egyébként is különös méltánylást érdemlő esetekben kért kivételes engedélyek ; h) a már kiadott korlátlan kimérési, vagy kizárólagos pálinkamérési engedély tulajdonosának' vagyonközösségben nem lévő, vagy közös háztartásban nem élő: egyenes ágbeli rokona, házastársa, elsőfokú oldalrokona vagy sógora által ugyanazon község területére kért korlátlan kimérési engedélyek, ha az illető község korcsmalétszáma a hatot meg nem haladja ; i) a gazdasági munkásházak létesítésére szolgáló, vagy erre a célra már felhasznált területekre kért kismértékbeni elárusitási engedélyek. A szóbanforgó területekre az 1907 : XLVI. t.-c. 6. §-a értelmében korlátlan vagy korlátolt kimérésre jogosító engedélyek ki nem adhatók. A pénzügyigazgatóságok egynémelyikéhez egyes engedélynemek kiadásának — akár egyes községek területére nézve, akár általánosságban való — korlátozása tekintetében kiadott pénzügyminiszteri rendeletek mindaddig érvényben maradnak, amig azok az illető pénzügyigazgatóság kellőleg indokolt felterjesztésére kifejezetten hatályon kivül nem helyeztetnek (T. 13. §-a). 14. §. I. Korlátlan kimérésre szóló új engedélyek kiadása alkalmával, a lehetőséghez képest az alábbi sorrend szerint, elsőbbség adandó ; 1. a községeknek (városoknak), ha az engedélyt általuk bérelt, vagy saját tulajdonukba tartozó, de a törvény életbelépte napján kimérési célokra nem használt épületben házi kezelés útján szándékoznak gyakorolni. Kötelesek azonban a községek (városok) az ezen a címen nyert korlátlan kimérési engedély alapján befolyt tiszta jövedelmet — minden esetben legalább 50°/o-ot — kulturális, közegészségügyi és népjóléti intézmények (iskolák, népoktató-intézetek, nyilvános könyvtárak és olvasótermek, népházak, ösztöndíj- vagy segélyalapok, egyházak, kórházak, gyermekgondozó intézetek, árvaházak, melegedőszobák, népkonyhák, községi iparműhelyek, tűzoltóság, stb.) létesítésére és fenntartására, a fennmaradó összeget pedig a községi pótadó (százalékának) apasztására fordítani, s amennyiben az illető községben vendégszobával ellátott fogadóépület nem volna, kötelesek a szálló vendégek befogadására a helyi viszonyoknak és a kényelmi szempontoknak megfelelően berendezett helyiséget fenntartani. A pénzügyigazgatóságnak az adóügyi kezelés helyszíni vizsgálata alkalmával ellenőriznie kell azt, hogy az illető község (város) fentkörülirt kötelezettségeinek eleget tesz-e, nemleges esetben pedig a törvény 17. §-ának c) pontja