Rendeletek tára, 1921

Rendeletek - 308. A m. kir. pénzügyminiszter 1921.évi 101.010. számú rendelete, utasitás az állami italmérési jövedékről szóló 1921 : IV. t.-c. végrehajtásáról.

1346 308. 101.010/1921. P. U. M. sz. fél valótlan, bemondása esetén a netalán kiadott engedély a törvény 17. §-ának b) pontja alapján elvonassék. A közérdek által indokolt vagy egyébként is különös méltánylást érdemlő esetekben azonban a pénzügyminiszter az előző bekezdésben felsoroltaknak kivételesen több engedélyt is adhat. Azokban a községekben azonban, amelyekben a korlátlan kimérési engedélyek megállapított létszáma hatot nem halad meg, egynél több korlátlan kimérési, avagy kizárólagos pálinkamérési engedély egy kézben, illetőleg a fent elősorolt családtagok kezében még az előbb emiitett kivételes esetekben sem egyesíthető (pl. önként érthetőleg egy korlátlan kimérési és egy kizárólagos pálinkamérési engedély sem). Az előző két bekezdés rendelkezései a jelen szakasz III. pontjában felsorolt létszámba be nem tudott korlátlan kimérési engedélyekre is vonatkoznak. A fogyasztó közönség érdekeinek védelme és az egészségtelen verseny kifejlődésének megakadályozása céljából különös gondot kell fordítania a pénzügyigazgatóságnak — az előző három bekezdésben foglaltakon kivül — a jövőben még arra is, hogy ugyanabban a községben több (akár egynemű, akár különnemű engedély — ideértve nemcsak a korlátlan kimérésre és kizárólagos pálinkamérésre, hanem a korlátolt kimérés egyéb nemeire, a kismértékben való eíárusításra és az égetett szeszes italok nagyban való eladására jogositó engedélyeket is — egy kézben, avagy egyenes ágbeli rokonok, házastársak, elsőfokú oldalrokonok és sógorok kezében ne egyesittessék és pedig még abban az esetben sem, ha vagyonközösség vagy közös háztartásban élés esete nem is forog fenn, kivéve, ha a közszükségleti, jövedéki vagy egyéb közszempontok a kért engedély kiadását feltétlenül megkívánják, vagy ha a helyi viszonyoknál fogva nem kell tartani attól, hogy az engedély kiadása a fogyasztó közönség érdekeinek sérelmével járna. VI. A jelen szakasz V. pontjában foglalt rendelkezések a boritaladóbérlőket az 1892 : XV. t.-c. 5. §-a szerint megillető engedélyekre nem vonatkoznak. A boritaladóbérlők az 1892 : XV. t.-c. 5. §-a alapján azokban a községekben, amelyekre bérszerződésük vonatkozik, a bérleti szerződés tartamára, — a lakosság számarányához képest és pedig : 5.000 lélekszámon aluli községekben egy, 5.000—10.000 lélekből álló községekben két, 10.000 leieknél népesebb községekben három korlátlan és az összes szeszes italokra kiterjedő kimérési engedélyre tarthatnak igényt. Ha azonban a borital- és húsfogyasztási adók beszedési jogáért fizetett évi bérösszeg az 1.000 koronát el nem éri, a bérlő ilyen engedélyre csakis abban az esetben tarthat igényt, ha az előbbi bérlőnek a bérlet címén nyert engedélye