Rendeletek tára, 1920

Rendeletek - 139. A m. kir. kormány 1920. évi 9.180. M. E. számú rendelete, a munkaügyi biráskodásról.

9 139. 9.180/1920. H. E. sz. 553 Azt az ülnököt, aki az eljárás rendjét zavarja, vagy pedig kötelességeit egyébként megszegi, úgyszintén különösen azt, aki a tárgyaláson szabályszerű megidézés dacára egyáltalában nem, vagy késedelmesen jelenik meg és ezzel a tárgyalás elhalasztására ad okot, az elnök ezer koronáig terjedhető pénzbirsággal sújthatja s az okozott költségben is marasztalhatja. Ismétlés esetében ezenfelül a kifogás alá eső ülnök nevét a kiszabott pénzbírság okának megemlítésével közölni kell az őt kijelölő egyesülettel vagy testülettel, amely köteles más ülnök kijelöléséről gondoskodni. (11. §.) Az 1911:1. t.-c. 297. §-a megfelelően alkalmazandó. A pénzbirságban marasztaló határozat ellen közlésétől három nap alatt egyfokú halasztó hatályú felfolyamodásnak van helye a kir. törvényszékhez. [ Az ülnökök állása tiszteletbeli ; a munkavállaló ülnök azonban az időmulasztása folytán szenvedett kára fejében külön-külön minden ügyben mindegyik tárgyalásért 20 korona díjazásban részesül, amelyet neki az e célra előlegezett összegből (17. §.) a tárgyalás befejezése után azonnal ki kell fizetni. Az ülnök részére az időmulasztásért járó kárpótlást az igazságügyminiszter a kereskedelemügyi miniszterrel és a többi érdekelt miniszterrel egyetértve, a szükséghez képest az előbbi bekezdéstől eltéwSen szabályozhatja. 13. §. Az ülnökök együttalkalmazását és egyes ügyekben való közreműködését kizáró körülmények tekintetében az 1911:1. törvénycikk rendelkezései irányadók. Az ülnökök kizárása felől az elnök határoz. 14. §. Ha a munkavállalók köréből kijelölt ülnök munkaadója előtt igazolja, hogy ülnöki minőségben tárgyalásra megidézték, a munkaadó nem akadályozhatja őt meg abban, hogy ülnöki tisztségének eleget tehessen. . t Az a munkaadó, aki alkalmazottját ülnöki^feztségének teljesítésében kellő indok nélkül megakadályozza, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és ezer koronáig, ismétlés esetében pedig kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.