Rendeletek tára, 1920

Rendeletek - 71. A m. kir. belügyminiszter 1920. évi 37.488. számú rendelete, a székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakitásáról szóló 1920 : IX. t.-c. végrehajtásáról.

71. 37.488/1920. B. M. sz. 239 megjelenésben akadályozva van, az elnök póttagot köteles helyette az ülésre meghivni. A választási bizottság határozatait viszonylagos szótöbbséggel hozza. Határozathozatalhoz az elnökön kivül legalább két tag jelenléte szükséges. A szavazatok egyenlő megoszlása esetében az elnök dönt, aki különben nem szavazhat. Ha a választási bizottság tagjai az ülésen nem jelentek meg határozatképes számban, a halaszthatatlanul sürgős tennivalókat a választási bizottság helyett a választási biztos teszi meg. A választási bizottság minden üléséről, a jelenlevők nevének megemlítése mellett, jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök és két jelen volt tag hitelesít. 6. §. A választási bizottság a szavazás vezetésére idejekorán megalakítja a szavazatszedő küldöttségeket, és megállapítja, hogy az egyes szavazatszedő küldöttségek mely szávazókörben működjenek. 7. §. A szavazatszedő küldöttségeket úgy kell megalakítani, hogy mindegyik egy elnökből, egy helyettes elnökből, egy jegyzőből és egy helyettes jegyzőből álljon. A szavazatszedő küldöttség elnökévé és tagjává csak oly választó jelölhető ki, akinek az illető választókerületben van a rendes lakóhelye. A szavazatszedő küldöttség elnökét és tagjait kijelölésükről Írásban értesíteni kell. Az elnök vagy jegyő akadályoztatása esetében tennivalóit helyettese végzi. 8. §. A szavazatszedő küldöttség elnöke és tagjai következő esküt (fogadalmat) teszik le : »Esküszöm (ünnepélyesen fogadom), hogy a szavazátszedő küldöttségre (a szavazatszedő küldöttségi elnökre) ruházott tennivalókban hiven, részrehajlás nélkül járok el. Isten engem úgy segéljen.« (Fogadalom esetében az utolsó mondat elmarad.) A küldöttségi elnökök és tagok az esküt (fogadalmat) vagy nyomban kijelölésük után, vagy a kijelölésről szóló értesítés kéz-