Rendeletek tára, 1919

Rendeletek - 237. A magyar kormány 1919. évi 4.038. M. E. számú rendelete, a törvénykezés ideiglenes szabályozásáról.

650 237. 4.038/1919. M. E. sz. Az első bekezdésben emiitett bűnügyek iratait az a hatóság, ahol azok feltalálhatók, amennyiben az eljárás folytatása nem tartozik hatáskörébe, az eljárás folytatására hivatott bírósághoz vagy államügyészséghez teszi át. Az átvizsgálásnál a 10. §. második bekezdését megfelelően kell alkalmazni. 12. §. A 10. és 11. §. alá eső bűnügyekben: a vizsgálat mellőzhető azokban az esetekben is, amelyekben az 1896 : XXXIII. t.-c. értelmében a vizsgálat kötelező; főtárgyalásra közvetlen idézésnek az 1896 : XXXIII. t.-c. 281. §-ában meghatározott feltételek hiányában is helye van, ha azt az államügyészség indítványozza, vagy ha azt a terhelt kéri; az esküdtbíróság hatáskörébe tartozó bűnügyekben a főtárgyalást a törvényszék előtt az'1896: XXXIII. t.-c. XVIII. fejezetében szabályozott eljárás szerint kell megtartani. 13. §. Ha a bűnvádi eljárás megindítása vagy folytatása az illetékes bíróságnál akadályba ütközik, az eljárásra az a bíróság is illetékes, amelynek területén a bűnügy iratai vannak, ahol a terhelt fogva van, vagy amelyikhez az államügyészség fordul. 14. §. A rendes bíróságok és államügyészségek működésének szünetelése alatt szenvedett letartóztatásra az 1878 : V. t.-c. 94. §-át megfelelően alkalmazni kell. 15. §. Azokat a szabadságvesztésbüntetéseket, amelyeknek végrehajtása a rendes bíróságok és államügyészségek működésének megszűnése után maradt el, vagy szakittatott félbe, ha az elitélt szabadlábon maradása a közrendet vagy a közbiztonságot veszélyeztetné, haladéktalanul végre kell hajtani. Áz első bekezdés alá eső szabadságvesztésbüntetés végrehajtása végett szükséges intézkedések megtételéről az a hatóság (államügyészség, járásbíróság, büntetőintézet igazgatója) gondoskodik, amelyik az elmaradt vagy félbeszakadt szabadságvesztésbüntetés végrehajtását nyilvántartotta.