Rendeletek tára, 1919

Rendeletek - 151. A magyar igazságügyminiszter 1919. évi 8.000. I. M. számú rendelete, a népköztársasági államforma védelméről szóló 1919 : XI. néptörvényben meghatározott zárlat szabályozásáról.

151. 8.000/1919. I. M. sz. 471 4. §. A 3.512/1915. M. E. számú rendelet 11. §-ának 3. bekezdése helyett'a következő rendelkezések irányadók: A zárlat költségének viseléséről a bíróság a zárlat feloldása esetében kérelemre és a feleknek meghallgatása után az összes körülmények szorgos mérlegelésével a méltányosság szerint határoz. A határozathozatal, ha az állam igényének érvényesítése végett polgári per nem lett megindítva, a budapesti büntetőtörvényszéknek, különben pedig a budapesti (polgári) törvényszéknek hatáskörébe tartozik. A b-intető törvényszék külön végzéssel dönt, amely ellen egyfokú íelfolyamodásnak van helye az ítélőtáblához. Egyebekben az 1881 : LX. t.-c. 251. §-ának rendelkezései irányadók. 5. §. A 3.512/1915. M. E. számú rendelet 13. §-a helyett a következő rendelkezéseket kell alkalmazni: Kérelemre a zárlat feloldásának van helye: 1. ha az 1919*: XI. néptörvény 8. §-ának 2. bekezdésében megjelölt polgári bíróság az állam igényét jogerős ítélettel elutasította, vagy megállapította, hogy az államot az igény meg nem illeti; 2. ha megállapítást nyert, hogy a zárlat elrendelésének valamely előfeltétele hiányzik; 3. ha a zárlat feloldását'a kincstári jogügyigazgatóság kéri; 4. ha a büntető bíróság kimondotta, hogy az állam igénye felől nem határoz (1896 : XXXIII. t.-c. 5. §-ának 3. bekezdése és 487. §-a), vagy hogy a bűnvádi eljárást a terhelt távolléte vagy halála, vagy egyéb okból megindítani vagy lefolytatni nem lehet, és a kincstári jogügyi igazgatóság az erről szóló határozatnak jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt az állam igényének érvényesítése végett a polgári pert meg nem indította, vagy pedig ha ilyen eseteken kívül a zárlatot elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt a nélkül, hogy a terhelt ellen a bűnvádi eljárást megindították volna. A zárlat feloldása felől a zárlatot elrendelő vizsgálóbíró végzéssel határoz. Ha a kincstári jogügyi igazgatóság kéri a zárlat feloldását, a vizsgálóbíró azt a felek meghallgatása nélkül rendeli el. Ha a terhelt vagy más érdekelt harmadik személy kéri a zárlat feloldását, a vizsgálóbíró a kérelem tárgyában az államügyészséget,