Rendeletek tára, 1919
Rendeletek - 84. A magyar belügyminiszter 1919. évi 165.849/1918. [sic]szánú körrendelete valamennyi vármegyei törvényhatósághoz, a vármegyei nyugdíjasoknak, valamint a vármegyei alkalmazottak özvegyeinek és szülőtlen árváinak drágasági segélyéről.
272 84. 165.849/1918. B. M. sz. alatt teljesített katonai szolgálat közben vagy abból kifolyólag elhalt vármegyei tisztviselő, díjnok, altiszt és szolga özvegyét és árváit megillető drágasági segélynek a 8., 9., 10., 11. és 12. pontok szerint való megállapításánál a polgári ellátásnak csak azt a részét lehet számításba venni, amelyet a nyugdíjas, özvegy vagy árva tényleg élvezett. 16. A kizárólag kegyellátásban részesülő vármegyei tisztviselőknek, díjnokoknak, altiszteknek és szolgáknak drágasági segélyét 1919. évi január hó l-jétől kezdődőleg, a fenti 3. pontban meghatározott mértékben, a vármegyei tisztviselők, díjnokok, altisztek és szolgák kizárólag kegyellatásban részesülő özvegyeinek drágasági segélyéi pedig ugyancsak 1919. évi január hó l-jétől kezdődőleg a fenti 8., illetőleg 10. pontban meghatározott mértékben kell megállapítani. A vármegyei tisztviselők, díjnokok, altisztek és szolgák kizárólag kegy ellátásban részesülő árváinak kegydíját, illetőleg kegynevelési járulékát 1919. évi január hó l-jétől kezdődőleg drágasági segéllyel a kegydíjnak,illetőleg kegynevelési járuléknak kétszeres öszszegére kell felemelni, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a kegydíjnak, illetőleg kegynevelési járuléknak ekként felemelt öszszege- több lenne, mint a 11., illetőleg 12. pont szerint járó nevelési járuléknak összege; ilyen esetekben a kegydíjnak, illetőleg kegynevelési járuléknak felemelt összegét a 11., illetőleg 12. pont szerint járó nevelési járulék összegével kell megállapítani. A szabályszerű, nyugdíjon, özvegyi nyugdíjon, vagy nevelési járulékon felül esetleg élvezett kegyellátás összege változatlanul marad, s azt a szabályszerű ellátásnak a jelen rendelet alapján való felemelésénél számításon kivül kell hagyni. 17. A vármegyei nyugdíjintézet kötelékébe tartozott és 1919. évi január hó 1-je után a tényleges szolgálatban elhalt vármegyei tisztviselő, altiszt vagy szolga özvegyének ellátását (özvegyi nyugdíját, végkielégítését, temetési járulékát) drágasági segéllyel úgy kell felemelni, mintha az elhalt férj által, az elhalálozás időpontjában az 1917 : XV. törvénycikk alapján élvezett háborús segélybe beszámítható javadalmazás lett volna. A vármegyei nyugdíjintézet kötelékébe tartozott és 1919. évi január hó 1-je után nyugdíjazott állapotban elhalt tisztviselőnek, altisztnek ésszolgának özvegyét megillető ellátáson (özvegyi nyűg-