Rendeletek tára, 1919

Rendeletek - 63. A Magyar Népköztársaság kormányának 1919. évi 1.544. M. E. számú rendelete, az országosan megindítandó közmunkák azonnali megkezdéséhez és keresztülviteléhez szükséges ingatlanok kisajátítására vonatkozó eljárásról, továbbá munkaeszközök, szerszámok és anyagok, valamint üzemek igénybevételéről.

178 63. 1.544/1919. M. E. sz. 5. §. A jelen rendelet 2. és 3. §-ában foglalt rendelkezéseknek ellenőrzésére a kereskedelemügyi miniszter vagy a 4. §. alapján meghatalmazottak ellenőrző közegeket alkalmazhatnak, akiknek jogukban áll a rendelet által érintett vállalatok, cégek, üzemek, egyének stb. üzemét, üzletét, raktárait és egyéb helyiségeit, valamint könyveit, üzleti levelezéseit és feljegyzéseit megtekinteni. Az érdekeltek kötelesek mindezt megengedni és az ellenőrző- . közegeknek a kivánt felvilágosítást megadni. Az adatok beszolgáltatásának megtagadása esetében az adatok az illető vállalat, cég, üzem, egyén stb. költségére hivatalból hatósági úton szerezhetők beAz ellenőrző közegek fényképes igazolványokkal látandók el. A közigazgatási hatóságok e közegeket működésükben megfelelően támogatni kötelesek. Az ellenőrző közegek fogadalmat tesznek arra, hogy működésükben lelkiismeretesen és pártatlanul járnak el, s az ezen működésük folyamán tudomásukra jutó ügyeket és üzleti viszonyokat titokban tartják. A titoktartási kötelesség megszegéseért az ellenőrző közeg a 6. §. szerint felel. 6. §. Aki a kereskedelemügyi miniszternek vagy a 4. §. alapján általa meghatalmazottaknak a jelen rendelet alapján kibocsátott rendelkezését, vagy az ezek alapján tett hatósági rendelkezéseket megszegi vagy kijátsza, avagy az 5. §-ban emiitett titoktartási kötelességét megszegi, kihágást követ el és amennyiben a kereskedelemügyi miniszter egyes cselekményekre vagy mulasztásokra nézve rendeletében nem állapított meg kisebb büntetési tételt, hat hónapig terjedhető elzárással és kettőezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés a vonatkozó jogszabályokban meghatározott pénzbüntetés legmagasabb összegén felül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. Azon készlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövették, a törvény értelmében elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egyötöde a feljelentőt, a többi része, a felmerült költségek levonásával, a Hadirokkantak Segélyalapját illeti.