Rendeletek tára, 1919

Rendeletek - 30. A Magyar Népköztársaság kormányának 1919. évi 1.072. M. E. számú rendelete, a területenkívüliséget élvező személyek, továbbá a külföldi konzulok hivatali helyiségeinek és lakásainak az igénybevétel alól mentességéről. - 31. A. Magyar Népköztársaság kormányának 1919. évi 928. M. E. számú rendelete, Ruszin Kormánytanács szervezéséről.

31. 928/1919. M. E. sz. 97 tálból tagjai a kormánytanácsnak a ruszkakrajnai miniszter, illetve helyettese: az államtitkár és a ruszkakrajnai kormányzó. A kormány tanácsba két-két kiküldöttet választanak a követ­kező járások, úgymint: I. Máramaros vármegyében a dölhai, a huszti, az ökörmezői, a taracvizi, a técsői és a tiszavölgyi járás; II. Ugocsa vármegyében a királyházai és a nagyszőllősi járás; III. Bereg vármegyében az alsóvereckei, a felvidéki, a latorcai, a munkácsi és a szolyvai járás; végül IV. Ung vármegyében a nagybereznai, a perecsenyi, a szered­nyei és a szobránci járás. A felsorolt rnszinlakta járásokon felül még külön két-két kiküldöttet választanak a kormánytanácsba Máramarossziget, Munkács, továbbá Ungvár városok, valamint íiuszt és Nagyszőllös nagyközségek ruszin lakossága. E nagyközségek lakói a járás kiküldötteinek választásában nem vehetnek részt. 3. §. A kiküldöttek megválasztásának időpontját — legkésőfeb e rendelet kihirdetését követő 21-ik (huszonegyedik) napra — a ruszkakrajnai kormányzó tűzi ki. A választás vezetésére a kormányzó a 2. §-ban felsorolt minden járásra, továbbá Máramarossziget, Munkács és Ungvár városokra és ezenfelül külön Huszt és Nagyszőllös nagyközségekre egy-egy választási biztost jelöl ki. A választás napját és helyét, továbbá a választási biztos nevét a járás minden községében (a váróban) idejekorán köz­hírré kell tenni. A választási biztosok működésük megkezdése előtt a járási főszolgabíró, illetőleg a város polgármestere előtt esküt (fogadalmat) iesznek arra, hogy tisztükben hiven, részrehajlás nélkül fognak eljárni. 4. §. A választás szavazólapokkal titkosan történik. Választójoga van minden férfinek, aki életének huszonegyedik évét betöltötte és legalább hat év óta magyar állampolgár, továbbá minden nő, aki életének huszonnegyedik évét betöl­tötte, legalább hat év óta magyar állampolgár és bármely hazai élő nyelven irni-olvasni tud. Magy. Tíend. Tára, 1919. I—III. f. 7

Next

/
Thumbnails
Contents