Rendeletek tára, 1919

Rendeletek - 393. A belügyminiszter 1919. évi 7.528. eln. számú körrendelete valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez és a budapesti államrendőrség főkapitányához, az árdrágitás körül felmerült kihágások megtorlásáról.

1090 393." 7.528/1919. B. M. ein. sz. 393. JL belügyminiszter 1919. évi 7.528. ein. számú kör* rendelete valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez és a budapesti államrendőrség főkapitányához, az árdrágítás körül- felmerült kihágások megtorlásáról. Hivatali elődeim már több izben utaltak azokra a káros következményekre, amelyek az árdrágító üzelmekből a közönségre háramolnak, és több ízben felhívták a rendőri büntető bíróságok figyelmét arra, hogy a jogszabályalkotók célzatával és a jogszabályok rendelkezéseivel helyezkednek ellentétbe, ha az árdrágító kihágásokat enyhe megítélésben részesitik. Sajnosán kell azonban tapasztalnom, hogy ennek a felhívásnak nem volt meg a kívánt eredménye, az árdrágító visszaélések jobban burjánoznak, mint bármikor, és immár széles néprétegeknek az exisztenciáját fenyegetik, ennek ellenére a megtorló eljárás még mindig nem olyan, amely a közérdek megvédésére alkalmas lehetne. Ugy a közérdek, mint az államnak vitális érdeke megkívánja, hogy az árdrágító üzemieknek sürgősen gát vettessék. Nem szabad megengedni, hogy akkor, amikor minden egyes honpolgárnak a haza iránti kötelessége, hogy az ország újjáépítésének nagy munkájából a maga részét erejének teljes megfeszítésével kivegye, a féktelen árúuzsora által előidézett drágaság, az élelmezés és az egyéb ellátás mostoha viszonyaival különben is küzdő nagyközönség túlnyomó részének lelkületét elkeserítse, munkaerejét megbénitsa, és hovatovább hivatása gyakorlására képtelenné tegye. . A büntetéseknek célja — a megtorláson kívül — a bűnöző elemeknek a bűnözéstől visszatartása is. A büntetéseknek ezen kettős hatása azonban csak akkor érhető el, ha a kiszabott büntetés az elkövetett bűncselekmény súlyával és beszámithatóságával arányban áll, és ha a bűnözést nyombán követi a büntetés. A jogszabályok az árdrágító kihágások elköv^őire elzárást és pénzbüntetést állapítanak meg. Az 1879: XL. t.-c. 21. §-a pedig az elzárásbüntetés helyett pénzbüntetés kiszabását csak akkor engedi meg, ha az enyhítő körülmények túlnyomóak. Ámde az