Rendeletek tára, 1918

Rendeletek - 472. A m. kir. pénzügyminiszter 1818. évi 125.200. számú körrendelete valamennyi törvényhatóság közigazgatási bizottságához és valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz, a Budapest-székesfővárosi pénzügyigazgatóság és közigazgatási bizottság kivételével, az egyenes adók 1919. évre vonatkozó kivetésének meginditásáról.

m. 472. 125.200/1918. P Ü. M. sz. 2017 6. számú minta 125.200/1918. P. Ü. M. számú körrendelethez. Hirdetmény a fold- és házbírtok után járó általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamatterhek bevallása tárgyában. Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő : a) a földbirtokra, a házbéradó alá eső házbirtokra, a folyó évre kivetett állami egyenes adónak 30 százaléka ; b) a házosztályadó alá eső házbirtokra a folyó évre kivetett állami egyenes adónak 40 százaléka ; c) végül az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesített föld- és házbirtoknál 20 százalék azon összeg után, amely az illető föld- vagy házbirtokra állami adó címén a folyó évre kivettetett volna, ha a föld- vagy házbirtok nem lett volna adómentes. A kölcsönnel terhelt ház- és földtulajdonosoknak az 1883. évi XLVI. t.-c. 13. §-a által az a kedvezmény adatott, hogy: 1. a föld- és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön után az adóévet megelőző év végéig tényleg le nem rovott tőkemaradék egy évi kamatainak 10 százaléka, feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve ; 2. hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől felvett és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára az az összeg vétetik, amely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett tőke után egy évre esik. Ha a kölcsön törlesztése nem az év első napján, hanem évközben veszi kezdetét, a törlesztési idő első és utolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számításba az adóköteles jövedelem megállapításánál. A telekkönyvileg bekebelezett közadók és kincstári bérhátralékok után járó kamatok nem képezik levonás tárgyát. (1883. évi XLVI. t.-c. 16. §.) Az 1. pont alatti intézkedésből világosan kitűnik, hogy a leMagy. Rend. Tára, 1918. V—IX. f. 127