Rendeletek tára, 1917

Rendeletek - 727. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1917. évi 80.881. IV/B. számú rendelete, a közszükségleti cikkek forgalombahozatalánál előforduló visszaélések meggátlása tárgyában kibocsáloit 3.678/1917. M. E. számú rendelet 13—22. §-ainak végrehajtásáról.

727. 80.881/1917. Kl M. s». 2649 Az ilyen bejegyzett kereskedőknél tehát az iparűzés megkezdésének időpontja tekintetében a cégbejegyzésről szóló tanúsítvány az iparigazolvánnyal, illetve iparengedéllyel egyenlő hatályúnak tekintendő. Viszont, miután e rendeletem kihirdetésétől kezdve az iparűzés iparhatósági bejelentésének elmulasztása menthető tévedésnek immár semmi esetre sem tekinthető, kötelessége a rendőri büntető bíróságoknak, hogy az előbbi bekezdésben említett azok ellen a bejegyzett kereskedők ellen, akik e rendeletem kihirdetésétől számított 15 nap alatt az iparhatósági bejelentést utólag még nem tették meg, a bejelentés elmulasztása esetére az ipartörvényben megállapított megtorló intézkedéseket alkalmazzák. Magától értetődik, hogy ha a kereskedő (közvetítő) cégbejegyzéssel igazolja, hogy tényleg ipart űz, és ezt az előbb jelzett 15 nap alatt a hatóságnak bejelenti, az iparigazolványt ki kell neki adni (7. §. [második bekezdés 2. pont.) 7. §. Azoknak a cikkeknek a megállapításánál, amelyeknek árusítására (közvetítésére) a kereskedő (közvetítő) hatósági engedély nélkül már az 1917. évi október hó 15-ike, illetve 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt megszerzett iparűzési joga alapján jogosult, elsősorban ugyancsak az iparigazolvány (iparengedély) idevonatkozó tartalma az irányadó. Azoknak a cikkeknek az árusításával (közvetítésével), amelyekről az előirt időben kelt iparigazolvány (iparengedély) kifejezetten megemlékszik, az iparigazolvány (iparengedély) tulajdonosa a rendelet korlátai közt természetesen tovább is foglalkozhat. Arra az esetre azonban, ha az iparigazolvány (iparengedély) csak általánosságban jelöli meg azoknak a cikkeknek körét, amelyeket felölelni szándékozik, vagy ha az iparigazolvány a bejelentőnek iparűzési jogát a cikkek vagy a cikkek körének közelebbi megjelölése nélkül-elismeri általában a kereskedésre vagy közvetítésre ; arra az esetre továbbá, ha az iparigazolványból (iparengedélyből) nem-vonható következtetés arra nézve, hogy annak alapján az árusítás (közvetítés) csak a közvetlen fogyasztók, vagy ezeken kívül mások (továbbelárusítók) részére is történik-e, vagy végül ha az iparűzési jog tartalmának és terjedelmének megállapítása az iparigazolvány alapján már csak azért sem lehetséges, mert az iparűzés bejelentésének elmulasztása következtében iparigazolványt ki-