Rendeletek tára, 1917

Rendeletek - 553. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1917. évi 71.886. számú közleménye, Oroszországgal való táviratforgalom felfüggesztéséről. - 554. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1917. évi 65.030. számú rendelete, a hadifoglyok, továbbá a rendőri felügyelet vagy őrizet alatt állók (internáltak) posta- és távirdaforgalmáról.

554. 65.030/1917. K. M. sz. 2055 deltetési helyére. A felek a levelezéshez főleg a német, francia vagy angol nyelvet használják. Szükség esetén a postahivatalok a feleknek e nyelvek használatát illetőleg, amennyiben erre módjuk van, legyenek segítségére. 31. A Franciaországgal és gyarmataival való forgalomban a levél súlya 20 grammot meg nem haladhat. Más országokkal való forgalomban a súly korlátozva nincs. 32. Áruminták 350 gramm súlyig adhatók fel, és azokban a feladó csokoládét, szivart, cigarettát és más nem romló, személyes használatra szánt tárgyat küldhet. Az ilyen küldeményeket a hosszú szállítási útnak megfelelően tartósan kell csomagolni, de úgy, hogy a tartalom könnyen átvizsgálható és azoknak lehetőleg levélalakjuk legyen. Ily küldeményekhez írásbeli : közleményt csatolni nem szabad. 33. A "levelezés cimiratát, valamint a közleményt ajánlatos a rendeltetési ország nyelvén, avagy németül, franciául vagy angolul megírni, még pedig mindig tintával és latin (magyar) betűkkel, Oroszországba esetleg ezenkívül cyrill betűkkel is. A magyar nyelvet e levelezéseknél lehetőleg mellőzzük, mert az az ellenséges ország cenzúrájánál nehézséget okoz, és sokszor hozzájárul ahhoz, hogy címzett az ilyen levelezést csak későn, vagy egyáltalában nem kapja meg. A közleményben kerülendő a háborúra és a közállapotokra vonatkozó minden hír, még a szellemeskedésből szokásos burkolt alakban is. Sűrűn fordulnak elő esetek, hogy a közönség ellenséges külföldön hadifogságban levő hozzátartozóinak küldött levélben meg nem engedett közleményeket tesz, ilyeneket burkolt formában, avagy tejjel, citrommal vagy más láthatatlannak vélt tintával ír. Nem ritkák azok az esetek sem, amikor a feladók a csomagba igyekeznek egy-egy közleményt elrejteni. Ilyenekre sokszor duplafedelű edényeket használnak, azokat a ruhákba bevarrják, újságokat vagy egyes cikkeket csomagolópapírként alkalmaznak stb. Mindezek a fogások az ellenséges országok cenzúrái előtt régen ismertek és azok figyelmét a legritkábban kerülik el. Eltekintve attól, hogy az ilyen küldemények rendesen nem jutnak a címzett kezeihez, a közönségnek ez az eljárása a többi küldeményre azzal a hátránnyal jár, hogy a cenzúra azokkal szemben is bizalmatlan, azokat is be-