Rendeletek tára, 1917
Rendeletek - 393. A m. kir. minisztérium 1917. évi 2.638. M. E. számú rendelete, az 1917. évi termésből eredő búzáért, rozsért, kétszeresért, árpáért, zabért és kölesért követelhető legmagasabb árak megállapitásáról.
1500 393: 2.038/1917. M. E. sz. Oly esetekben, amidőn az átvétel nem a vasúti vagy hajóállomáson, hanem a termelőnél vagy a bizományos raktárában, illetőleg valamelyik feldolgozó ipartelepen történt, az átvételi helytől a vasútvagy hajóállomásig való szállítás tényleges költsége a legmagasabb árból levonásba hozható. A szóbanlévő levonásnak azonban csak akkor van helye, ha a raktár vagy az átvétel helye a termelőhöz a legközelebbi vasúti vagy hajóállomásnál közelebb fekszik. A levonásba hozott összeg semmiesetre sem lehet több, mint amennyi megfelel annak a távolságnak, amennyivel a raktár, illetőleg az átvétel helye a termelőhöz közelebb fekszik, mint a legközelebbi állomás. A Haditermény-részvénytársaság, valamint a társaság bizományosai, az általuk a termelőtől megvásárolt és az 1917. évi termésből származó búzáért, rozsért, kétszeresért, árpáért, zabért és kölesért a jelen rendelettel az illető terményre minőség szerint megállapított legmagasabb árt tartoznak fizetni, a jelen §. 2. bekezdésében említett esetben, az ott megengedett levonással. A termelőnek esetleg járó őrzési és raktározási díj tekintetében a 2.192/1917. M. E. rendelet 1 ) 8. §-a irányadó. 4- §• Aki 1917. évi termésű búzáért, rozsért, kétszeresért, árpáért, zabért vagy kölesért a jelen rendelettel megállapított legmagasabb árnál magasabb árt, vagy a legmagasabb áron felül a jelen rendelet szerint fel nem számítható bármilyen mellékszolgáltatást követel, elfogad, Ígértet vagy adat a maga vagy harmadik személy javára, úgyszintén az is, aki a jelen rendelet ellenére ily terményekért a jelen rendelettel megállapított legmagasabb árt, vagy a legmagasabb áron a felül jelen rendelet szerint fel nem számítható bármilyen mellékszolgáltatást igér vagy szolgáltat az eladó vagy harmadik személy részére, az, — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, — kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek az összege, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az. alkalmazandó pénzbüntetés kétezer koronán felül a megállapított nyereség kétszeresére felemelt összegig terjedhet. *) Lásd : Magy. Rend. Tára, 1917. évf., 495. o.
