Rendeletek tára, 1917
Rendeletek - 34. A m. kir. miniszterelnök 1917. évi 1.376. M. E. res. számú rendelete valamennyi törvényhatósághoz, az országos hadigondozó szervezet életbeléptetéséről.
120 34. 1.376/1917. M. E. sz. felismerendik az e téren reájuk váró nagy hivatást s egész lelkesedéssel fordulnak a hadigondozó ügy felé. Első sorban áll ez a lelkészi és tanitói karról. Ezek számára a lelki pásztorhoz, a nép oktatójához- méltóbb tevékenységi tér nem létezik sehol. Necsak maguk vállaljanak gondozói tisztet ; birják reá híveiket is a munkára ; vezessék, irányítsák, buzdítsák őket annak teljesítésében. Áldásos lesz fáradozásuk nemcsak a gondozásra szorultra, de a gondozóra nézve is-. Jobbá, értékesebbé^ megelégedettebbé teszi a nemes munka azt, aki avval odaadással foglalkozik, s az általános emberi haladásnak, a társadalmi osztályok közötti kölcsönös megértésnek, a társadalmi békének és jólétnek veti meg biztos alapjait. Nem kétlem, hogy felkarolandják ezt a munkát az egyházak főméltóságai és az azok élén álló magasabb szervezetek is, s a leghivatottabbak vezetése alatt olyan vallási szervek létesülnek, amelyek a gondozó munka irányítását, a felekezetükhöz tartozók gondozó felügyeletét, irányítását, buzdítását tűzik ki feladatuknak. Mindezek az egyének és szervek természetszerűen találják meg helyüket az országos hadigondozó szervezet különböző fokozataiban, a járási, törvényhatósági és országos bizottságban. Egymást nem akadályozva és korlátolva, de egymással állandó bizalmas érintkezésben összhangzó tevékenységet fejthetnek ki ugyanezen szent cél szolgálatában mindannyian. Ugyanez álj mindazokra az intézményekre és szervezetekre is, amelyek a hadirokkantak, özvegyek és árvák gondozása során felmerülő valamely különös feladatot szolgálnak. A gondozói tevékenység, hogy valóban célt érhessen, számtalan esetben ilyen különleges intézményekre szorul. Egészségügyi, kulturális, népjóléti, közjótékonysági és gazdasági intézmények tarka változatossága van már kialakulóban s kell, hogy -dús fejlődésnek induljon a hadijótékonyság mezején. Mindezek szabadon kell, hogy azt az alakot felöltsék, amelyet belső természetük s a velük kapcsolatos különleges helyi s egyéb viszonyok megk vannak. De szerves kapcsolatba kell a gondozói szervezettel jutniok, hogy tényleg azokra terjesszék ki működésüket, akik leginkább reá szorultak, vagy akiknél az a legnagyobb eredményt igéri, s kell, hogy a gondozó a legalkalmasabb helyre juttathassa el azt, akinél ilyen intézmény igénybevétele indokolt. t