Rendeletek tára, 1917

Rendeletek - 253. A m. kir. igazságügyminiszter 1917. évi 1.521. számú rendelete, a koronázás alkalmából engedélyezett kegyelemre vonatkozó legfelsőbb elhatározásról.

994 253. 1-521/1917. I. M. az. 3. A hadba vonultaknak háromtól hat hétig» vagy kétszáz koronától négyszáz koronáig terjedő büntetésre ítélt feleségei és özvegyei az általános kegyelemben részesülnek akkor is, ha az elitéltetésük alapjául szolgált több büntetendő cselekmény egyike férjüknek a háború idején teljesített katonai szolgálata alatt követ tetett el, illetőleg a jogi egységet alkotó bűncselekmény valamelyik tényálladéki ismérve ez alatt az idő alatt keletkezett. 4. Az általános kegyelemben nem részesülnek az árdrágító visszaélések vagy uzsora miatt elitéltek és azok, akik előzőleg szabadságvesztésbüntetősre jogerősen elitéltettek. ÍL 1.' ő Császárt és Apostoli Királyi Felsége reszemre a leg kegyelmesebb felhatalmazást megadni méltóztatott, hogy javaslatot tehessek a bíróságok áltál í 917- évi január hó 1-éig jogerősen elítélt oly egyének megkegyelmezése tárgyában, akik az I. alatti szerint engedélyezett általános kegyelemben nem részesülnek, azonban tekintettel életmódjukra, egyéni ' viszonyaikra, a büntetendő cselekmény elkövetésének módjára és indító okaira a kegyelemre méltóknak látszanak, különösen akiket a jelen háború családi vagy vagyoni viszonyaikban súlyosan érintett. 2. Méltánylást érdemlő esetekben elsősorban kegyelemre ajánlhatók a hadbavonuitaknsk a fentebbi időpontig három hétnél hoszszabb, de hat hetet meg nem haladó szabadságvesztésbüntetésre, vagy kétszáz koronánál magasabb, de négyszáz koronát meg nem haladó pénzbüntetésre jogerősen -elitéit feleségei és özvegyei, ha a büntetendő cselekményt férjük hadiszolgálatának befejezése után követték ugyan el, de férjük meghalt, mint rokkant elbocsáttatott, eltűnt vagy hadifogságba esett [fi. A fentebbi rendelkezések kiegészítéséül kiemelem, hogy :: 1. valamint az I. alatt engedélyezett általános kegyelemben részesülnek, úgy a II. alatt kilátásba helyezett egyénenkinti kegyelemre ajánlhatók azok az 1917. évi január hó 1-je előtt elitétt egyének is, akikkel szemben- hozott büntető ítélet az emiitett időpontig nem emelkedett ugyan jogerőre, "később azonban jogerőssé vált, akár azért, mert az ítélet ellen perorvoslatot nem hasznáttak,' %