Rendeletek tára, 1916

Rendeletek - 223. A m. kir. pénzügyminiszter 1916. évi 148.076/1915. számú körrendelete valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz — a székesfővárosi kivételével — és a székesfővárosi kir. adófelügyelőhöz.a jövedelemadó 1916. évre szóló kivetésének megindításáról.

774 223. 148.076/1915. P. Ü. M. sz. levő, vagy várakozási illetékkel szabadságolt tisztek (hadbirák, katonaorvosok, csapatszámvevők, csendőrszámvevők, kezelőtisztek) és tábori lelkészek, rangosztályba nem sorozott havidíjasok, altisztek és a legénység összes szolgálati illetménye, továbbá a különleges vagy helyi szolgálatot teljesítő nyugállományú tiszteket a nyugdíj betudásával megillető összes szolgálati járandóság a V. u. 5. §-ának 5. pontjában elmondottak szerint ; f) a véderőhöz tartozóknak mozgósítás esetében járó illetménye a V. u. 5. §-ának 6. pontjában elmondottak szerint; g) az 1912 : XXXV. t.-c. 'alapján járó vagy engedélyezett családi pótlékok ; h) az 1875 : XXIX. t.-c. szerint IV. osztályú keresetadó alá eső adózóknak 20.000 koronát meg nem haladó szolgálati járandóságai; i) a hazai ipar fejlesztése céljából az 1899 : XLIX. t.-c, valamint az 1907 : III. t.-c. által adómenteseknek nyilvánított vállalati jövedelmek. Ezen 3. pontban felsorolt adómentes jövedelmek bevallása kizárólag annak megállapítása végett szükséges, hogy a félnek összes jövedelme meghaladja"-e a 20.000 koronát, vagy sem. Ennélfogva a vallomási ív III, tétele alatt ezeket az adómentes jövedelmeket egyenkint, amint az illető adókötelesnél előfordulnak, szintén fel kell sorolni a végből, hogy azok az e) és h) pontok eseteiben a V. u. 6. §-ában megállapított eljárásnak alapjául szolgálhassanak; a többi esetekben pedig az adóalapként megállapított tisztajövedelemből a kivetés során levonhatók legyenek. 4. Be kell vallani a közös háztartásban levőknél a családfő jövedelmével együttesen : a), a feleségnek összes, akár a belföldről, akár a külföldről folyó, és akár adóköteles, akár adómentes jövedelmét — ideértve azt a hányadrészes jövedelmet is, amely más személyekkel közös ingatlanokból, üzletből (haszonhajtó foglalkozásból), tőkevagyonból vagy vagyonjogból származik — és pedig mindaddig, amig a házastársak között a házassági életközösség tartósan meg nem szűnik., és a nő vagyonát beigazoltan már nem a férj kezeli ; b) a felmenőknek, lemenőnek, a vőnek, menynek és az oldalrokonoknak azt a jövedelmét — ideértve azt a hányadrészes jövedelmet is, amely más személyekkel közös ingatlanokból, üzletből