Rendeletek tára, 1916

Rendeletek - 223. A m. kir. pénzügyminiszter 1916. évi 148.076/1915. számú körrendelete valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz — a székesfővárosi kivételével — és a székesfővárosi kir. adófelügyelőhöz.a jövedelemadó 1916. évre szóló kivetésének megindításáról.

768 - 223, 148.076/1915. P. Ü. M. sz. f) az előző e) pont alatt nem említett egyéb külön kezelt vagyontömegek (vagyonösszességek, universitas bonorum) összes jövedelmeik után ; jelesül : a csődtömegek, a végrehajtási zárlat folytán zárgondnoki kezelésben levő vagyontömegek (1912 : LIII. t.-c. 36. §-a), a hagyatékok (nyugvó örökségek), a házközösségek, ha úgy jogilag, mint tényleg fennallanak, és általában minden olyan vagyontömeg, illetőleg vagyonösszesség, amely fölött a tulajdonosnak, vagy a részarányos tulajdonosoknak a tulajdonjogból folyó szabad rendelkezési joga a külön szervezett képviselet, esetleg a hatóságilag vagy biróilag elrendelt vagyonkezelés folytán korlátozva van, a V. u. 1. §-ának VIII. pontjában foglaltak szerint. Ezek az a)—j) pontok alatt felsorolt természetes és jogi személyek tehát abban az esetben, ha összes említett jövedelmük az 1915. évben a 20.000 K-t meghaladta, vallomást adni tartoznak. A családfő összjövedelméhez az a)—d) pont esetében az a jövedelem is hozzászámítandó, amely a közös háztartáshoz tartozó feleség, felmenők, lemenők, vő, meny és az oldalrokonok jövedelméből a V.. u. 3. §-ában elmondottak szerint a családfő rendelkezése alá kerül. Ezek a közös háztartáshoz tartozók tehát erről a jövedelemről vallomást nem adnak, hanem ezeknek a családfő rendelkezése alá kerülő jövedelmét ez utóbbi köteles többi jövedelmével együttesen bevallani. 2. A vallomást annál a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) kell benyújtani, amelynek területén a természetes személy állandóan lakik, vagy tartózkodik. A vallomás lezárt koritékban is beadható, ez esetben azonban a nevet és a lakást a címlapon ki kell tüntetni. Az adóköteles állandó lakóhelyének azt a községet (várost) kell tekinteni, ahol viszonyainak megfelelően berendezett lakása van. Csak időleges és átmeneti tartózkodásra berendezett megszállóhely lakásul nem tekinthető. Ehhez képest azok az adókötelesek, akik szórakozás végett, vagy üzleti, illetőleg egyéb okokból (pl. mert védkötelezettségüknek másutt tesznek eleget, vagy tanintézeti hallgatók, vagy üzletük másutt van, mint ahol laknak) az évnek egy részét állandó lakóhelyükön kívül töltik, mindenkor állandó lakóhelyükön adnak vallomást.