Rendeletek tára, 1916

Rendeletek - 223. A m. kir. pénzügyminiszter 1916. évi 148.076/1915. számú körrendelete valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz — a székesfővárosi kivételével — és a székesfővárosi kir. adófelügyelőhöz.a jövedelemadó 1916. évre szóló kivetésének megindításáról.

762 223. 148.076/1915. P. Ü. M. sz. 1. A felmerült kételyek eloszlása céljából kijelentem, hogy a V. u. 1. §-ának első bekezdésében, illetőleg 4. §-ának 6. pontjában emiitett, összes jövedelem alatt a félnek akár a belföldről, akár a külföldről folyó, és akár adóköteles, akár adómentes jövedelmének együttes összege értendő. Az 1914 : XLvl. t.-c. 1. §-a ugyanis az adókötelezettséget a 20.000 K-t meghaladó összjövedelmekre, nem pedig az adóalapokra mondja ki; ennélfogva nyilvánvaló, hogy a törvény mindazokat adó alá akarja vonni, akiknél az összjövedelem •— tekintet nélkül az összjövedelemben foglalt jövedelemrészek eredetére és adómentes voltára — 20.000 K-t meghalad. Ellenkező felfogásnak, illetőleg olyan törvénymagyarázatnak, hogy az adókötelezettség csupán 20.000 K-t meghaladó adóköteles összjövedelem esetén következnék be, akkor

x lehetne csak helye, ha ennek a kérdésnek szabályozásánál a jövedelemadó szempontjából adóköteles vagy adómentes jövedelmek között különbséget tett volna a törvény, és szövegében az »összjövedelmekre« szó elé az »adóköteles« szót illesztette volna. Ez a meghatározás azonban nincs benn az idézett törvényben. Az 1909 : X. t.-c. 9. §-a,' illetőleg a V. u. 9. §-a világosan, megmondja, hogy az adóköteles tiszta jövedelmet a nyers bevételnek az a része alkotja, amelyből a V. u, 12.- §-ának 1—6. pontjában emiitett régie-költségek és a V. u. 12. §-ának 7., 8., 9. és 11. pontjában felsorolt esetleges terhek levonattak, még pedig tekintettel a V. u. 13. §-ában foglalt korlátozásokra. Ha az ekként mutatkozó tiszta összjövedelem a 20.000 K-t meghaladja, _ kivétel nélkül mindenkinél beáll az adókötelezettség. A 20.000 K-t meghaladó tiszta összjövedelem azonban a maga egészében nem tehető adóalappá akkor, ha abban oly jövedelem is szerepel, amely a V. u. 5. §-a, illetőleg viszonosság esetében annak 7. §-a, továbbá 12. §-ának 10. pontja szerint adómentes. Ehhez képest : a) a V. u. 5. §-ának 1 —4. és 6—9. pontja, továbbá 7. §-a szerint fenálló viszonosság, valamint a 12. §.10. pontja esetében •a 20.000 K-t meghaladó tiszta jövedelemnek az adómentes jövedelemnek levonása után mutatkozó maradványa akkor is adóalap, ha ez a maradvány 20.000 K-hál alul van ; b) a V. u. 5. §-ának 5. és 10. pontja esetében arra nézve, hogy a szolgálati járandóságok hogyan számitandók]az adóalaphoz,