Rendeletek tára, 1916

Rendeletek - 662. A m. kir. pénzügyminiszter 1916. évi 144.000. számú körrendelete valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz — a székesfővárosi kivételével — és a székesfővárosi m. kir. adófelügyelőhöz, a hadi nyereségadóról szóló 1916 : XXIX. t.-c. rendelkezéseinek a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok tekintetében való végrehajtása, valamint e vállalatok 1917. évi kereseti - #adójának, illetőleg bányaadójának és az 1914., 1915.,1916. évi hadi nyereségadójának kivetése tárgyában.

26â8 , Ô6â. 144.000/1916. P. Ü, M. SE. leg az előbbi bekezdésben emiitett többletnek megfelelő összege' biztosítékul letenni. 4. A pénzügyminiszter e rendelkezések tekintetében indokolt esetekeben könnyítéseket engedélyezhet, miért is a vállalatnak erre irányuló kérvénye tüzetes jelentéssel haladéktalanul hozzá felterjesztendő, (1916 : XXIX. t.-cikk 21. §-a.) 5. Ha a vállalat az e szakaszban foglalt rendelkezéseket megszegi, jövedéki kihágást követ el,amely a 32. §.szerint büntettetik. 29. §. A vállalat önkéntes feloszlása vagy átalakulása, I, A nyilvános számadásra kötelezett vállalat a hadi nyereségadó kivetésének jogerőre emelkedése és az adó kifizetése előtt csak a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) engedélyével oszolhat fel önkéntesen vagy alakulhat át más jogi személlyé. Az engedély nem tagadható meg, ha a hadi nyereségadó kellően, például készpénznek vagy óvadékképes értékpapíroknak pénzügyi letétbe helyezésével biztosíttatik. A pénzügyigazgatóságnak (adófelügyelőnek) a nyilatkozatot (engedélyt) megtagadó határozata ellen az 1912: LUI. t.-cikk 25. §-ának 3. pontja értelmében a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezni. Önkéntes feloszlás vagy átalakulás alatt nem érthetők azok az esetek, amikor a vállalat az 1875 : XXXVII. t.-cikk 201. §-ának 3,. pontja, illetőleg 247. §-ának 1. pontja értelmében azért oszlik fel, mert letelt azon idő, amelyre a vállalat keletkezett, vagy az idézett törvénycikk 201. §. 4. pontja, illetőleg 247. §. 4. és 5. pontja 8lapján csődtoyitás, illetőleg törvényszéki határozat folytán oszlik fel, vagy végül ha a vállalat az engedélyokmányban megállapított határidő leteltével megy át az állam, törvényhatóság, község (város), illetőleg az engedélyokmányban megnevezett személy (ulajdonába. Ellenben önkéntesen oszlik fel a vállalat akkor, ha a felészlás egyesülés folytán (1875 : XXXVII. t.-cikk 201. §. 3. pontja és 247. '§. 3. pontja) következik be. Minden olyan esetben, amikor a vállalat feloszlása nem tekinthető önkéntesnek, a hadi nyereségadó biztosítása végett —