Rendeletek tára, 1916

Rendeletek - 662. A m. kir. pénzügyminiszter 1916. évi 144.000. számú körrendelete valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz — a székesfővárosi kivételével — és a székesfővárosi m. kir. adófelügyelőhöz, a hadi nyereségadóról szóló 1916 : XXIX. t.-c. rendelkezéseinek a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok tekintetében való végrehajtása, valamint e vállalatok 1917. évi kereseti - #adójának, illetőleg bányaadójának és az 1914., 1915.,1916. évi hadi nyereségadójának kivetése tárgyában.

2680 602. 141.000/1916. P. Ü. M. S2. 18. §. e) A hadi nyereségadó alapjául szolgáló nyereségtöbblet (nyereség) kiszámítása. 1. A hadi nyereségadó alapját a nem újonnan keletkezett — akár belföldi, akár külföldi — nyilvános számadásra kötelezett vállalatnál minden egyes hadi üzleti évre külön-külön olyképen kell kiszámítani, s a vallomási ív megfelelő rovataiba bevezetni, hogy a 15. §-ban elmondottak szerint kimunkált egész év i nyereségeket egyenkint összehasonlítjuk a 16. §ban elmondottak szerint kimunkált nyereségátlaggal, s a mutatkozó egyes töbletek képezik az illető évekre az adóalapot.. 2. Az újonnan keletkezett nyilvános számadásra kötelezett vállalatok hadi nyereségadójának alapját minden egyes hadi üzleti évre külön külön oly módon kell megállapítani, hogy a) belföldi vállalatoknál a 15. §-ban elmondottak szerint kimunkált egész évi nyereségeket egyenkint összehasonlítjuk az illető ^hadi üzleti évek elején mutatkozó állag szerinti saját tőke 6%-ával,s az igy mutatkozó egyes többletek képezik az illető évekre az adóalapot ; b) külföldi vállalatoknál pedig a 16. §rban elmondottak szerint kimunkált és egész évire kikerekített évi nyereségek egyenkint képezik az illető évekre az adóalapot. 3. Ha valamely hadi üzleti év veszteséggel zárult, a veszteség a többi hadi üzleti év nyereségtöbbletéből levonandó. E levonásnak akként kell történnie, hogy ez által az egyébként kivethető adó minél kevésbbé csökkenjen, vagyis mindig abból az évi nyereségtöbbletből (adóalapból) kell levonni, amelyik a legkevesebb. Az igy le nem vonható összeg a legközelebbi kisebb adóalapból vonandó le és igy tovább. Ha a levonás folytán az illető évi adóalap esetleg a 10.000 K alá csökken, az adó kivetésének a 20. §. 1. aj és b) pontjában foglaltak dacára is helye van, miután a tulajdonképeni adóalap a 10.000 Kt meghaladja. Ha például valamely 800.000 K saját tőkével biró részvénytársaságnak 1914. évben 26.000 K vesztesége volt, az 1916.. évben 50.000 K nyereségtöbblete s 1916. évben 55.000 K nyereségtöbblete volt, akkor a veszteség az 1915. évi 50.000 K adóalapból lesz levonandó.