Rendeletek tára, 1916

Rendeletek - 662. A m. kir. pénzügyminiszter 1916. évi 144.000. számú körrendelete valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz — a székesfővárosi kivételével — és a székesfővárosi m. kir. adófelügyelőhöz, a hadi nyereségadóról szóló 1916 : XXIX. t.-c. rendelkezéseinek a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok tekintetében való végrehajtása, valamint e vállalatok 1917. évi kereseti - #adójának, illetőleg bányaadójának és az 1914., 1915.,1916. évi hadi nyereségadójának kivetése tárgyában.

662. 144.000/1916. P. Ü. M. sz. 2675 Annak elbírálásánál, hogy írelyik a legnagyobb, illetőleg melyik a legkisebb nyereség, a) belföldi vállalatnál azt kell kutatni, hogy a kimunkált nyereség az illető üzleti év végén mutatkozó állag szerinti saját tőkéhez (6. §. A. 7. pont) viszonyítva mennyiben nagyobb vagy kisebb, vagyis az a saját tőkének hány százaléka ; b) külföldi vállalatnál ellenben az egyes évekre kimunkált belföldi nyereségek egymással hasonlitandók össze. Ha a legkisebb vagy a legnagyobb nyereség esetleg két vagy több üzleti évben teljesen egyforma, akkor csak egy-egy év nyeresége hagyandó figyelmen kivül, úgy hogy az átlagszámításnál három év eredménye legyen felhasználandó. A megmaradt három, illetőleg az olyan vállalatnál, amelynek még nem vblt öt üzleti éve, a jelen §. első bekezdése szerint esetleg kevesebb üzleti év adja a tekintetbe jövő átlagéveket, amelyek egész évi eredményeiből kell az átlagos nyereséget kiszámítani. T B. A belföldi vállalatokra vonatkozólag még a következőket kell szem előtt tartani. a) Ha az átlagszámítás alapjául szolgáló három, esetleg kevesebb üzleti év — átlagév — valamelyikében a saját tők^ emelkedett vagy csökkent, a tőkeemelkedést, illetőleg tőkecsökkenést megelőző többi átlagév nyereségéhez évenkint, tehát mindegyikhez külön-külön hozzászámítandó, illetőleg mindegyikből levonandó a tőkeemelkedés vagy tőkecsökkenés 6%-a. Megjegyeztetik, hogyha a felemelt tőke új részvények kibocsátásánál több részletben fizetendő bej akkor az utolsó lészlet befizetési határnapja veendő a tőkefelemelés időpontjának. Ha a tőkeemelkedés vagy tőkecsökkenés a háborút megelőző öt üzletév közül egy olyan közbeeső év alatt történt, amely az átlagszámításnál figyelmen kivül hagyandó, akkoír a tőkeemelkcdés vagy tőkecsökkenés olyannak tekintetik, mintha az a közvetlenül reá következő átlagév kezdetén történt volna (lásd a jegyzetben levő I. sz. példában az 1910. évet). b) Ha átlagban nem mutatkozik nyereség, vagy az nem éri el az átlagszámításnál tekintetbe jövő utolsó átlagév végén mutatkozó állaga szerinti saját tőke 6%-át, akkor átlagos nyereség gyanánt a most említett saját tőke 6%-a veendő. fc c) Ha a saját tőke valamelyik hadi üzleti évben nagyobb