Rendeletek tára, 1916

Rendeletek - 405. A m. kir. pénzügyminiszter 1916. évi 71.952. számú körrendelete valamennyi utalványozási joggal felruházott hatósághoz, hivatalhoz, a melléjük rendelt számvevőséghez és állampénztárhoz (adóhivatalhoz), a vitézségi érmek birtokával egybekötött havi pótdíjak utalványozásáról, elszámolásáról és megtérítéséről.

Vl\i 405. 7 i. 952/ H) 16. P. Ü. M. SÍ.. vételezett összegek, az átfutó kezelésben előírásban álló megtéritendő előlegek kiegyenlítésére könyvelendők. 6. A m. kir. pénzügyminiszteri számvevőség központi csoportja a vitézségi érempótdíjak fejében kifizetett és az egyes forgalmi naplókban a fentiek szerint elszámolt összegeket az átfutó számlán könyveli és a megtéritendő összegeket főkimutatásba foglalja, amelyhez az egyes forgalmi naplókhoz csatolt kimutatásokat mellékeli. A főkimutatás tételeinek végösszegét azután a számvevőség központi csoportja a magyar szent korona országainak, területén az érempótdíjak fejében kifizetett járandóságok megtérítésére kijelölt cs. és kir. 4. hadtest hadbiztossága nyugdíj-számfejtőségének (Budapest) számítja át, amely nyugdíj-szám fej tőség az átszámított összegnek megtérítéséről a postatakarékpénztár útján gondoskodik. 7. Ha az érempótdíjakra igényjogosult valamely a tényleges szolgálatban levő, vagy nyugellátást élvező alkalmazottnak folytonos járandóságai (fizetése, napidija, bére, zsoldja, nyugdíja, nyugbére stb.) az egyik állampénztártól (adóhivataltól) más állampénztárhoz (adóhivatalhoz) utaltatnak át, a vitézségi érempótdíjak a tartozási kivonatba felveendők, s azok kifizetése tekintetében általában az adóhivatalok szolgálatára vonatkozó utasítások gyűjteménye II. füzet 16. §-ában előirt módon kell eljárni. 8. A katonai hatóságok részéről a vitézségi érempótdíjak megállapításáról már küldött értesítések alapján az ott megnevezett igényjogosult részére a megállapított érempótdíjak a jelen körrendelet határozmányai szerint és az értesítésben megjelölt időponttól kezdve haladéktalanul kiutalványozandok. . 9. Végül felhívom még ez alkalommal figyelmét arra, hogy az 1912: LXV. t.-c. 40. §-ának rendelkezése szerint az az alkalmazott, aki tényleges szolgálata alatt vagy azt megelőzőleg pótdíj élvezetével egybekötött vitézségi arany vagy ezüst éremmel tüntettetett ki, ennek a pótdíjnak teljes élvezetében nyugdíjaztatása vagy nyugbéreztetése, illetőleg végkielégittetése után is megmarad. Budapesten, 1916. évi július hó 25-én. Dr, Teleszky János s. k, m. Mr. pénzügyminiszter. l