Rendeletek tára, 1915
Rendeletek - 214. A m. kir. belügyminiszternek — a m. kir. igazságügyminiszterrel egyetértőleg kiadott — 1915. évi 10.962. B. M. eln. számú rendelete valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez és a budapesti m. kir. államrendőrség főkapitányához, a rendőri felügyelet alá helyezésnek és az őrizet alá vételnek szabályozásáról.
768 214. 10.962/1915. B. M. ein., sz. HARMADIK FEJEZET. Eljárás ellenséges államok polgáraival szemben. 7. §• Az ebben a rendeletben szabályozott kivételes rendőri intézkedéseket megfelelően kell alkalmazni az ellenséges államoknak azon polgáraival szemben is, akiknek az 1903 : V. t.-c. 10. §-a alapján az állam területéről kiutasítása vagy eltávolítása — a háborús viszonyokra való tekintettel — nem mutatkozik indokoltnak vagy kivihetőnek. Ily rendőri intézkedések alá esnek az ellenséges államoknak az ország területén tartózkodó mindazon polgárai, akik nem hadi foglyok. Hadifoglyok az ellenséges államoknak fogságba került katonái, továbbá azok az elfogott vagy önként jelentkező katonaszökevényei, akik a hadi állapot bekövetkezése után léptek az ország területére. A hadifoglyok a katonai hatóság őrizete és rendelkezése alatt állanak. 8. §. Azt, hogy az ellenséges államok polgáraival szemben minő kivételes rendőri szabályok alkalmaztassanak, rendszerint a tartózkodási helyük szerint illetékes elsőfokú rendőrhatóság állapítja meg. Rendes tartózkodási helyükről való eltávolításukat és őrizet alá helyezésüket azonban mindig a belügyminiszter rendeli el. 9. §. Az ellenséges államoknak az ország területén tartózkodó azon férfi állampolgáraival szemben, akik nyilvánvalóan nem állanak védképes korban, vagy nyilvánvalóan nem védképesek, továbbá a nőkkel és gyermekekkel szemben,' ha teljesen gyanútlanok és eddigi tartózkodási helyükön^való meghagyásuk a hadviselés érdekei szempontjából nem aggályos, a tartózkodási helyük szerint illetékes elsőfokú rendőrhatóság a rendőrhatósági felügyelet alá helyezésnek ama legenyhébb módját is alkalmazhatja, hogy őket csak nyilvántartásba foglalja, de rendes foglalkozásukban meghagyja, és ha szükségesnek látja, őket — ottlétük ellenőrzése végett — időnkint való személyes jelentkezésre kötelezi. A kis- és nagyközségekben tartózkodó ilyen egyéneknek az elsőfokú rendőrhatóság megengedheti, hogy a meghatározott időközökben tartózkodási községük elöljáróságánál jelentkezhessenek. X
