Rendeletek tára, 1915

Rendeletek - 214. A m. kir. belügyminiszternek — a m. kir. igazságügyminiszterrel egyetértőleg kiadott — 1915. évi 10.962. B. M. eln. számú rendelete valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez és a budapesti m. kir. államrendőrség főkapitányához, a rendőri felügyelet alá helyezésnek és az őrizet alá vételnek szabályozásáról.

766 214. 10.962/1915. B. M. ein. sz. gának engedélyével hozzá költözhetnek. Ebben az esetben azonban a rendőrhatósági felügyelet a családtagokra is kiterjed. Az emiitett rendőrhatóság indokolt esetben az odaköltözött családtagokat eltávolíthatja. 3. §. Az őrizet alá helyezett egyének a számukra kijelölt községekben sem lakhatnak szabadon, hanem a rendőrhatóság által megjelölt épületekben helyeztetnek el. Erre a célra elsősorban kedvező fekvésű és legalább éjtszakára elzárható nagy épületeket kejl felhasználni. Ha ilyenek nem állanak rendelkezésre, az őrizet alá vételt kisebb épületekben, apróbb csoportonkint kell foganatosítani. Egyenkint az őrizet alatt állókat csak elkerülhetetlen szükség esetében lehet elhelyezni. Az elhelyezésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy az ugyanabból a községből valók lehetőleg külön, a családtagok ellenben, hacsak különös okok nem teszik kívánatossá az elkülönítést, együtt vagy egymás közelében helyeztessenek el. Ha az őrizet alatt álló személyek erre a célra szolgáló külön épületben vagy épületrészben csoportosan vannak elhelyezve, kötelesek azokhoz a rendszabályokhoz (házirend) alkalmazkodni, amelyeket az elsőfokú rendőrhatóság megállapít. Fegyvert vagy fegyverül használható más eszközt, különösen nagy kést, vagy rögzített pengéjű zsebkést az őrizet alá helyezett nem tarthat magánál ; nem tarthat továbbá magánál nagyobb pénzösszeget, mint amennyi legfeljebb egy havi .ellátására szükséges. Ha tilos tárgyak, vagy a megengedettnél nagyobb pénzösszeg van birtokában, köteles azt a rendőrhatóságnak megőrzés végett átadni. Azt az épületet vagy épületrészt, amelyben az őrizet alatt álló személyek el vannak helyezve, legalább éjjelre kívülről be kell zárni. Az őrizetbe vettek mozgási szabadságát az épületen belül és kivül az elsőfokú rendőrhatóság állapítja meg. A nappali órákban az őrizet alá helyezettek mozgási szabadságát rendszerint csak annyira kell korlátozni, amennyire az szökésük elkerülése végett, vagy közbiztonsági szempontból szükségesnek, vagy cél nélküli csavargásuk elkerülése végett kívánatosnak mutatkozik. Egyebekben az őrizet alá vett egyénekkel szemben is a rendőrhatósági felügyelet alatt állókra a 2. §-ban megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.