Rendeletek tára, 1915

Rendeletek - 213. A m. kir. belügyminiszter 1915. évi 22.150./VII-d. számú körrendelete valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez, a hasi tifusz elleni védekezésről.

762 213. 22.150/1915. B. M. az. hasi tífusz azokhoz a ragályos betegségekhez tartozik, amelyek a betegekkel vagy ilyenek által beszennyezett tárgyakkal való érint­kezés útján is átvihetők egészséges emberekre. Minthogy a fertőzött ivóvíznek és a fertőzött tápszereknek (ezek között különösen gyakran, a tejnek) nagy szerepe van tífusz­járványok fejlődésénél, az egészségügyi hatóság íeladata lesz a' lakosság ivóvízzel való ellátását különös gonddal ellenőrizni és » fertőzés gyanúja esetén jó ivóvízről gondoskodni. Figyelemmel kell leríni arra is, hogy a közforgalomba kerülő tápszerek is fertőződ­hetnek a hasi tífusz csirájával. Ez okból mindazokat a helyeket, ahol tápszereket előállítanak, forgalomba hoznak, vagy tömegfogyasz­tásra elkészítenek (tejgazdaságok, sütőhelyek, cukrászdák, hentes­üzletek, mészárszékek, vendéglők, kórházak konyhái stb.), gondos egészségügyi felügyelet alá kell vonni. Ezeknek ellenőrzése alkalmával nem elég a fentemíitett helyeken foglalkoztatott személyzet (munkások) egészségéről meggyőződni, illetőleg a betegeket vagy betegségre gyanúsakat az ilyen, foglalkozástól eltiltani, hanem figyelemmel kell lenni arra is, hogy lehetnek ott csirahordozók, azaz olyan egyének,, akiknek testében a hasi tífusz csirája megél a nélkül, hogy az embert beteggé tenné, s hogy lehetnek olyan emberek is, akik régen kiáltott hasi tífusz után még mindig ürítenek (bélsár, vizelet útján) tífusz­csirákat (U. n. tartósan csirahordozók.). Ilyen egyének, különösen ha tisztátlanok, pl. ürülékkel vagy vizelettel beszennyezett kezekkel nyúlnak az elkészítendő tápszerekhez, a tifuszt terjeszthetik. A lehetőség szerint azon kell tehát lenni, hogy az emberi tápszerek előállításával foglalkozók között ilyenek ne legyenek, ami a bélsár és vizelet bakteriológiai vizsgálatával állapitható meg. Kórházakban ápolt betegeket felgyógyulásuk után lehetőleg csak akkor kell elbocsátani, illetőleg csak akkor kell elkülönítésüket beszüntetni, ha a bélsár- és vizelet-vizsgálat kétszer (egyheti idő­közben végezve) a tifusz csiráját már nem mutatja. Megjegyzendő, hogy a tartósan csirahordozók között azok, akiknél a vizeletben sokáig mutatható ki a tifusz csirája, jóval gyakoriabbak, mint azok,. akiknek' .bélsarában található, de az előbbiek — ellentétben az utób­biakkal — rendszerint ártalmatlan szerekkel rövidesen kigyógyíthatok. Ajánlható a tífuszból üdülőket 5 napon át napi l 1 / 2 —2 gr, urotropin (Hexamethylenteträmin) belső adagolásával kezelni. Hasonlóan hatnak: Helmitol, Hetralin, Borovertin, amelyeknek napi: adagja 1 j%-~'\ gr.

Next

/
Thumbnails
Contents