Rendeletek tára, 1915

Rendeletek - 200. A m. kir. minisztérium 1915. évi 2.072. M. E. számú rendelete, az 1915. évi buza-, rozs-, kétszeres-, árpa- és zabtermésnek zár alá vételéről.

718 200. 2.072/1915. M. E. ai. , A jelen rendelet alkalmazásában termelőnek kell tekinteni azt is, aki az 1915. évi termésből munkabér, aratórész vagy konvenció fejében kap a termelőtől búzát, rozsot, kétszerest, árpát vagy zabot. Ehhez képest a zár alá vétel a munkabér, aratórész vagy konvenció fejében kapott ily terményekre is kiterjed, és birtokosuk azokkal szintén csak a jelen rendeletben megszabott korlátok között rendelkezhetik. 2. §. A termelő zár alá vett termésének azt a részét, amelyet saját házi és gazdasági szükségletére magának megtarthat, erre a célra szabadon felhasználhatja. A saját házi és gazdasági szükséglet megállapításánál csak a jövő 1916. évi augusztus hó 15. napjáig terjedő időt lehet számításba venni. A házi szükséglet címén fejenkint és havönkint a jelen rendeletben emiitett gabonaneműekből együttvéve 18 kilogrammot lehet -csak számításba venni, és pedig azon személyek után, akik a termelő (1. §.) háztartásában rendszerint természetben ellátást élveznek. Gazdasági szükséglet címén csak a természetben kiszolgáltatandó terménybeli járandóságok (alkalmazottak, cselédek, munkások munkabére, aratórésze, konvenciója), a vetőmag és az állatállomány szükséglete vehető számításba. Ezen a címen a termelőnek nem csupán a termés helyén, hanem másutt levő gazdaságában felmerülő, ott nem fedezett szükséglete is számításba vehető. Külön rendelet fogja meghatározni, hogy a termelő saját mezőgazdasági szeszfőző és más üzemében a zár alá vett termésből mennyit dolgozhat fel. 3. §. A zár alá vett termésnek a saját házi és gazdasági szükségletét meghaladó részét a termelőnek adás-vétel útján vagy más módon csak olyanok részére szabad elidegeniteni, akik a jelen rendelet értelmében (4. §., 6—8. §§.) a termelőktől ilyen terményeket vásárolni jogosítva vannak. A termelő a zár alá vett termésnek a saját házi és gazdasági szükségletét meghaladó részével egyébként nem rendelkezhetik, azt fel nem használhatja, el nem idegenítheti, sem. azon másnak jogot nem engedhet. A termelő, aki ennek ellenére termésével olyan részére rendelkezik, akiről tudja,