Rendeletek tára, 1915

Rendeletek - 145. A m. kir. pénzügyminiszter 1915. évi 149.700/1914.számú körrendelete valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz — a székesfővárosi kivételével — és a székesfővárosi m. kir. adófelügyelőhöz, a hadsegélyezés céljaira a jövedelemadónak ideiglenes és részleges életbeléptetéséről szóló 1914 : XLVI. t.-c. végrehajtása tárgyában.

348 145. 149.700/1914. P. Ü. M. sz. szolgálati járandósága (fizetés, lakáspénz) 14.500 K, valamely állami üzemből húzott változó természetű szolgálali járandósága (jutaléka stb.) pedig 8.500 K, ugy hogy összes szolgálati járandósága 23.000 K. Ebből a 12. §. szerint megengedett tételeket levonva, marad adóalapul 21.000 K. Ha a félnek egyéb jövedelme nincs, a 730 K-ás adótételt kell megállapítani; egyéb jövedelem esetén pedig az is az adóalaphoz számítandó és az együttes Összegnek megfelelő adótétel alkalmazandó. . Megjegyeztetik azonban, hogy a 20.000 K-t meg nem haladó összjövedelemnek adómentességéből kifolyólag (4. §. 6. pont) a 20.000 K-t meghaladó szolgálati járandóság is adómentes maradhat abban az esetben, ha a 12. §. szerint megengedett tételek levonása után fennmaradó szolgálati járandóság a 20.000 K-t nem haladja meg, a félnek pedig egyéb jövedelme nincs, vagy ha van is, ez nem akkora, hogy az adóalapot 20.000 K fölé- emelné (1914: XLVL L-c. 11. §-a). A jelen és a 4. §-ban, továbbá az 1. §. V. és VI. pontjaiban és a 12. §. 10. pontjában felsorolt adómentességeken kívül egyéb adómentességnek helye nincs. Ennélfogva mindazok az állandó és ideiglenes adómentességek, melyek az érvényben lévő törvények szerint a földadónál, házadónál, tőkekamat- és járadékadónál és a kereseti adónál fennállanak, de a jelen utasítás fenthivatkozott szakaszaiban megállapított adómentességekkel nem azonosak, a jövedelemadó kivetése során nem érvényesülhetnek. (T. 4. és 5. §-ai.) 6. §. Ha a jövedelemadó fizetésére kötelezettnek az előző §. 5. pontjában adómentesnek nyilvánított jövedelmén kivül más adóköteles jövedelme is van, a jövedelemadó az adómentes és adóköteles jövedelem együttes összege alapján állapítandó ugyan meg, de abból csakis az adóköteles jövedelemre eső arányos rész irható elő. Pl. Egy Budapesten állomásozó ezredes szolgálati járandósága 11.396 K, amely adómentes. Magánvagyonából eredő jövedelme (beleértve a házassági óvadék után élvezett kamatokat is) 13.500 K. Összes jövedelme tehát 24.896 K. Ez után a jövedelmi adó tétele 890 K. Az arányszámítási képlet szerint ( x = ^JO^) a890 K adótételből 482 K 60 f írandó elő az illető ezredes terhére. Ennek az eljárásnak az 5. §. 10. pontjában említett szolgálati járandósá-