Rendeletek tára, 1915
Rendeletek - 145. A m. kir. pénzügyminiszter 1915. évi 149.700/1914.számú körrendelete valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz — a székesfővárosi kivételével — és a székesfővárosi m. kir. adófelügyelőhöz, a hadsegélyezés céljaira a jövedelemadónak ideiglenes és részleges életbeléptetéséről szóló 1914 : XLVI. t.-c. végrehajtása tárgyában.
145. 149.700/1914. P. Ü. M. sz. 339 ban az években, amikor a földadó a fennálló szabályok (az 1900. évi 99.853. számú pénzügyminiszteri utasítás) értelmében az osztozkodók nevén külön Íratott elő. Ebben az esetben a megosztozott családtagoknak mindegyike önálló adóalanjr, aki a közös háztartásához tartozókkal együtt külön adózik. Az 1900. évi 99.853. számú utasítás, amelyből az 1909 : XL t.-cikk rendelkezéseivel ellentétes részek kihagyattak, a »Függelékben*. 3. szám alatt mellékeltetik. Csőd vagy bírói zárlat esetében azonban nincs helye adókivetésnek arra az évre, amelyben a zárlat vagy a csődnyitás jogerőssé vált, ha a fél erre az évre jövedelemadóval már megrovatott. (T. 1., 4. és 5. §-a és az 1914 : XLVK t.-c 2. §-a). 1 ) 2. §. A jövedelemadónak nem alanyai — legyenek azok belföldiek vagy külföldiek — mindazok a jogi személyek, vagy az ilyeneknek nem tekinthető olyan vagyonközösségek, amelyek a többi egyenes adónemeknél (földadónál, házadónál, tőkekamat- és járadékadónál, kereseti adónál, bányaadónál) bár egy adóalanyt alkotnak, de az 1. §-ban felemlítve nincsenek ; jelesül : a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, a közkereseti .és betéti társaságok, a bányatörvény 13Ç. §-ának második bekezdése szerint megalakult bányatársaságok, a nem cégjegyzett egyéb társas vagy alkalmi vállalatok, a székes- és társaskáptalanok, az 1909 : VII. t.-c. 6. §-ában említett vagyonközösségek stb. Ilyen esetekben részeik arányában csupán a > tagok adóznak, minélfogva ez a jövedelem egyéb jövedelmükhöz számítandó. Pl. Ha valamely háznak három személy a tulajdonosa, még pedig az egyik 2 /i, a másik kettő ellenben fejenkint */ 4 részben, s a háznak 3.000 K az adóköteles jövedelme, akkor az első adóalanynál 1.500 K, a másik kettőnél pedig fejenkint 750 K számítandó az illetők egyéb adóköteles jövedelméhez. Ha a részarány határozottan meg nem állapítható, a részesedés egyenlőnek veendő. (T. 2. §-a.) J ) T = az 1909 : X. törvénycikkel. 22*