Rendeletek tára, 1915

Rendeletek - 5. A m. kir. minisztérium 1915. évi 224. M. E. számú rendelete, magánjogi kötelezettségek teljesitésére újabb halasztás engedése (moratórium) tárgyában.

28 5. 224/1915. M. E. S2. tett vidéken levő vagyonában olyan kárt szenvedett, amely miatt pénztartozását — saját vagy vele szemben eltartásra jogosult hozzátartozói megélhetésének, vagy gazdasági vállalata vagy üzeme folytathatásának veszélyeztetése nélkül — teljesíteni nem képes, a bíróság az adós kérelmére moratórium alá nem eső pénztartozása tekintetében, a tartozás keletkezésének idejére való tekintet nélkül, a teljesítési határidőt oly idővel hosszabbithatja meg, amely alatt az adós teljesítőképességének helyreállása várható. Ha a biróság által engedélyezett halasztás túlterjed azon a napon, amelyet a minisztériumnak a moratóriumot megszüntető rendelete erre való tekintettel meg fog állapítani, a halasztás a most emiitett napon megszűnik. A biróság a teljesítési határidő meghosszabbítását akár az egész követelésre, akár annak egy részére mondhatja ki, és a meg-. hosszabbítást szabad belátása szerint megállapított biztositéktól teheti függővé. Az 1. bekezdésnek megfelelően meghosszabbithatja a biróság az adós olyan pénztartozásának teljesítési határidejét is, amely 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt keletkezett jogcímen alapul ugyan, de a jelen rendelet 4. §-ának 3., 8., 9., 12., 13., 18. és 19. pontja, az 5. §. vagy a 10. §. 2. feszítése értelmében ki van véve a moratórium alól, ha a tartozás az adósnak olyan gazdasági vállalatával vagy üzemével kapcsolatos, amelyre nézve az adós a kereskedelemügyi miniszter által kiállított bizonyítvánnyal kimutatja, hogy a vállalatot vagy üzemet a háborús események következtében szüneteltetni kénytelen, vagy hogy a vállalat vagy üzem túlnyomóan a vámkülföldre, vagy Bosznia és Hercegovinának, vagy a birodalmi tanácsban képviselt királyságoknak és országoknak a háborús események által érintett vidékeire való kivitelre szánt árúkat állit elő vagy szállít, vagy hogy általában a vállalatban vagy üzemben előállított árúkat a háborús események következtében hoszszabb ideig nem volt képes forgalomba hozni. Az előbbi bekezdés szabálya kiterjed a gyógyfürdőkre és az idegenforgalomra alapított más olyan vállalatokra is, amelyeknek idényhez kötött üzemét a háborús események következtében idő előtt be kellett szüntetni, vagy amelyeknek üzeme a háborús események következtében oly inertekben csökkent, hogy a vállalat rendes üzemben levőnek nem tekinthető, ha az adós ezt a körülményt a belügyminiszter által kiállított bizonyitvánnyal igazolja.