Rendeletek tára, 1914

Rendeletek - 49. A m. kir. belügyminiszter 1914. évi 56.000. számú körrendelete a képviselőválasztási szavazókörök megállapitásáról.

736 49. 56.000/1914. 15. M. sz. elkészítésére vonatkozó rendelkezései életbeléptek. (19 i 3 : XIV. t.-c. 154.'§-a.) ' Ama tennivalók közül, amelyeket az 1913 : XIV. t.-cikknek most életbelépett rendelkezései értelmében kell elvégezni, első és legsürgősebb a szavazókörök megállapítása, mert —- ugyancsak a törvény'154. §-ának rendelkezéséhez képest — a szavazókörök megállapításának munkálatait a törvény életbeléptének fentemiitett időpontjában haladéktalanul meg kell kezdeni és három hónap alatt be kell fejezni ; továbbá a jogerősen megállapított szavazókörök jegyzékét a törvény 23. §-ának megfelelően az említett három hónap multán be kell mutatnom a képviselőháznak. A szavazókörök megállapítása az 1913 : XIV. t.-c. idézett 23. §-a értelmében a törvényhatóságnak, külön választókerületet alkotó r. t. városokban pedig a képviselőtestületnek feladata. Ennélfogva felhívom a város közönségét, hogy az erre vonatkozó munkálatokat haladéktalanul tegye folyamatba, s hozandó érdemleges határozatát a szavazókörök pontos kimutatásával együtt legkésőbb f. évi május hó 15-ig terjessze fel hozzám, hogy jóváhagyása felől idejekorán határozhassak. Ami az egy-egy szavazókörbe beosztható választók számát illeti, fel kell hivnom a törvényhatóság figyelmét arra, hogy a ma még hatályban lévő 1874 : XXXIII. t.-c. 59. §-a szerint azokra a kerületekre, amelyekben a választók száma az 1.500-at meghaladja, két szavazatszedő küldöttséget kell alakitani. Ennélfogva természetes, hogy 1.500-nal töhh' választót egy• szavazókörben rendszerint nem lehet csoportosítani, mert nem lenne indokolható, hogy a szavazás decentralisatiójának elvi álláspontján álló 1913 : XIV. t.-c. életbeléptetése a mai helyzettel szemben visszaesést okozzon. . Természetes azonban, hogy a teljes egyenlősítésre való törekvés itt sem lehet öncél, s olyan kivételek, amelyeknek megtételét a választások zavartalan megtartása és a szavazók kényelme indokolja, nemcsak nem kifogásolhatók, hanem — különösen a városi különleges viszonyok között — esetleg kívánatosak is lehetnek. Egyébként a város közönségének feladata lesz mérlegelni a még figyelembe veendő összes gyakorlati követelményeket, s nem kételkedem benne, hogy a fennforgó fontos érdekeket méltányolva, hozzá fog járulni a kérdés helyes és gyors megoldásához.