Rendeletek tára, 1914

Rendeletek - 405. A m. kir. pénzügyminiszter 1914. évi 140.800. számú körrendelete valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz, a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatalhoz és valamennyi m. kir. adóhivatalhoz, a törvénykezési illetékről szóló 1914. évi LIII. t.-c. életbeléptetéséről és végrehajtásáról.

405. 140.800/1914. P. Ű. M. sz. 3083 vájjon az illetéklerovási kötelezettségnek a felek pontosan megfeleltek-e. A törvényszakasz harmadik, negyedik és ötödik bekezdése alatt az a rendelkezés van, hogy abban az esetben, ha a jegyzőkönyv készítésénél a felek nincsenek jelen, a lerovandó illetékek beszolgáltatására őket írásban fel kell hívni, s a lerovás elmulasztása miatt ellenük leletet csak akkor lehet és kell felvenni, ha a járó illetéket a felhívás dacára be nem szolgáltatják ; ha beszolgáltatják a bélyeget, azt a jegyzőkönyvre kell ragasztani s felülbélyegezni. Ez a rendelkezés az írásban benyújtott szakértői vélemények után járó illetékre is alkalmazandó s alkalmazandó a bíróságok előtt, az illetékköteles fél távollétében felvett minden jegyzőkönyvre, tehát a bírói szemléről és tanuhallgatásról felvett jegyzőkönyvre is, s az ezekre vonatkozó eddig érvényben álló rendelkezés (1881 : XXVI. t.-c. 17, §.) érvényét veszti. A törvényszakasz utolsó bekezdésében az az új rendelkezés foglaltatik, hogy a csődtörvény 135. és 143. §-ai értelmében a felszámolási tárgyalásról szóló jegyzőkönyv illetékét nem magán a jegyzőkönyvön, hanem a bejelentést tartalmazó beadványon kell a beadványi illetéken felül leróni. Figyelni kell tehát arra, hogy ez a jegyzőkönyvi illeték a követelés bejelentését tartalmazó minden beadványon le legyen róva, s hogy arra ezen felül a beadvány, az esetleg csatolt mellékletek és felzetek után járó illetéknek megfelelő bélyegjegyek is felragasztassanak. II. Az illeték lerovásának módja és időpontja bírói határozatoknál és egyességeknél. A törvény 42. §-ákoz. A bírói határozatok és egyességek után járó, bélyeggel lerovandó illetékek lerovásának módja és időpontja tekintetében a törvény 42. §-a legnagyobb részben az eddig érvényben levő rendelkezéseket tartja fenn, csak tüzetesebben megjelöli, hogy az illetéklerovást hol kell teljesíteni. Ebben a szakaszban új rendelkezést csak az képez, hogy a végrehajtás útján befolyt összeg felosztása és a kielégítési sorrend megállapítása tárgyában hozott határozatok után, a törvény 11. §-ában meghatározott mérv szerint járó ille-